Induljunk a kályhánál, azaz értelmezzük, honnan is jött a speed garage, mint műfaj.
Kezdjük a bonyolultabb faktorral, a garage-gal. A garage tradicionálisan egy érzelmesebb, hátradőlősebb, vokálosabb formája a house zenének, a stílus hazájában az Amerikai Egyesült Államokban a soul és a house egyedi egyvelegét értették rajta. A stílusmegnevezés egy éjszakai szórakozóhelyről a Paradise Garage-ről kapta a nevét, ahol ilyen típusú zenéket játszottak a '80-as években, bár ekkoriban még nem garage-ként címkézték fel az itt lemezjátszókra kerülő különleges korongokat.
Ez a zene a tengerentúlon hatásos volt, viszont az örök újító britek számára eredeti formájában nem hatott átütő erővel, ezért megalkották a saját definíciójukat a garage-ra. Ennek előzményeihez tartozik, hogy a '90-es évek közepén az Egyesült Királyságban jungle bulikon a kisteremben garage szólt. Azért, hogy a stílust a jungle kedvelőkhöz közelebb hozzák nemes egyszerűséggel felgyorsították a garage számokat. A szokatlannak ható zenét a lejátszási mód alapján a média speed garage-nak kezdte "csúfolni". A dj-k általában a vokál nélküli, dub változatokat preferálták, a vokálok hiánya pedig az MC-knek engedett teret, akik így szabadon rímelhettek a lemezeken.
A modern speed garage sound pionírjaként sokan Armand Van Helden-t nevezik meg, aki pusztán kiváncsiságból kezdte el vegyíteni a jungle hangzást a garage-gal, bár az ekkoriban ezt inkább experimentális house-nak nevezték, mint speed garage-nak (amit szélesebb körben '97 elején kezdtek el használni). Az első alapmű a Sneaker Pimps 'Spin Spin Sugar'-jához készített Van Helden átirat volt, amely az átlagos garage-hoz képest nehezebb, vaskosabb (jungle-ból és reggae-ből ismert) basszusokat és több time stretching-et használt. A speed garage számok velejárói továbbá a hatásvadász kiállások, a géppisztolyszerű effektek.
A speed garage korai népszerűsítői közé tartozott még a The Dreem Teem, a Tuff Jam, valamint olyan kalózrádiók, mint a London Underground, ICE FM, Magic FM, Mac FM, Upfront FM, Freek FM. Ebben az időszakban a szcénát "sunday scene"-nek csúfolták, mivel a promóterek többnyire csak a vasárnapokon tudtak helyet bérelni rendezvényeiknek (a tulajdonosok a péntek és szombat estéket olyan rendezvényeknek adták ki, ahol népszerűbb stílusok kaptak teret).
A labelek is felfedezték a speed garage-ban rejlő pontenciált, a Confetti, a Public Demand, a 500 Rekords, a Spread Love és a VIP is erre a sound-ra kezdett el koncentrálni. Mint ahogy említettem a mainstream áttörésben Armand Van Helden 'Spin Spin Sugar' remixe segített, ám a mai értelemben véve a Double99 formáció volt az első, akik speed garage klasszikust tettek az asztalra. A temetői hangulatot megidéző 'Ripgroove' fogyaszthatóbbá tette az Armand-féle experimentális vonalat. A következő mérföldkőnek a 187 Lockdown projekt 'Gunman'-je számított, amely nagyjából azonos formula szerint épült fel, mint a 'Ripgroove', csak egy chime-szerű hangszerrel bővítette a speed garage hangzás arzenálját.
Az emberek gyakran vitatkoztak arról, hogy meddig is tágíthatók a speed garage stílus határai. A boltokban megtalálható válogatásokon olyan számok is felbukkantak, mint Josh Wink 'Higher States Of Consciousness'-e, vagy Rosie Gaines 'Closer Than Close'-a, amelyek túl öregek voltak ahhoz, hogy speed garage-ként lehessen a mai értelemben nevezni őket, s egyébként sem volt semmi közük az irányzathoz. Mint ahogy történt az a hardcore-ral és a jungle-lal a kommersz house producerek is megszagolták a siker illatát, hogy ez a stílus lehet az ugródeszka a slágerlistára való betörésükhöz. A hirtelen jött népszerűség, a kommercializálódás, illetve az ötlettelenség (ugyanazok az elemek variálódtak oda-vissza) meg is ölte a zenét, amely számtalan ágra szakadt s élt tovább. 1998 közepén a speed garage UK garage és 2step-ként élt tovább, s olyan stílusokkal kezdett el fúzionálni mint a hip-hop és az angol urban music.
A stílus 2000-ben érte el tetőpontját, mint UK garage (ismertebb előadók MJ Cole 'Sincere', Wookie 'Battle', Artful Dodger 'Movin' Too Fast', Craig David 'Fill Me In'), bár addigra már totálisan másképp hangoztak a garage zenék, mint a kora kilencvenes években. A 2step annyiban nyújtott újat, hogy funky elemeket is felhasznált (R&B vokálok, jobban kikevert alapok, eltérő dobséma). Ezek a zenék lassabbnak tűntek a hagyományos four-to-the-floor ütemes garage-hoz képest, a pad-ok és string-ek új színt hoztak, ám ezek sem menthették meg a stílust, hogy mainstream-ként meghaljon, majd átalakulva underground alkotóelemként ismét feltámadjon.
Forrás: Deep Zone Musix - 2010. április
Kihagyhatatlan speed garage darabok:
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése