 |
| Viktor másik szenvedélye az utazás |
Viktort zenei munkásságáról faggattam. Persze nem maradhatott ki a hogyan készült a 'The Album' kérdés, szót ejtettünk arról, hogy mennyiben változtak az évek során az alkalmazott munkamódszerei, valamint, hogy várhatóak-e régi Sonic Age dalok új verziókban.
DZ blog: Az elektronikus zenék iránti rajongásod, ha jól tudom édesapád sokszínű lemezgyűjteményének köszönhető, emellett köztudottan nagy Depeche Mode rajongó is vagy. Volt-e konkrét momentum, ami után azt mondtad: igen én is ezt szeretném csinálni? A technikai hátterében gondolom sokat segített, hogy fejlesztő vagy és a számítógépes környezetben otthonosan mozogtál.
Kámán Viktor: Az biztos segített benne, hogy apuék hallgattak Kraftwerk-et, Jarre-t, Vangelist, stb., de ahogy én is, ők is nagyon szerteágazó érdeklődésűek voltak zeneileg. Ugyanúgy hallgattak Beatles-t, Rolling Stones-t, Boney M-et, ABBA-t meg aktuális slágereket is. Hogy nálam ebből a mixből miért pont az elektronikus zene tetszett meg a legjobban, azt nem tudom. Emlékszem mennyire tetszett a Desireless 'Voyage, Voyage' c. dala, illetve gyerekként a Modern Talking első két albuma. Nagyon bejött még az Alphaville első lemeze és az A-ha zenéi is. Tíz évesen a rádióból már vettem fel magamnak a zenéket kazettára és élénken megvan, ahogy a (számomra) első Depeche Mode zenét elkaptam. (Stripped - Highland mix). Na, onnantól kezdtem el beszerezni az addigi albumaikat, minden születésnapra, karácsonyra kaptam belőlük :-) Nálam, ahogy sokaknál, Alan Wilder távozásával megszűnt ez a rajongói dolog, persze most is szeretem őket, vannak jó számaik, de már nem ugyanaz :-) Konkrét momentum nem volt, valahogy már akkor tízévesen elkezdtem megpróbálni ezeket a zenéket utánozn. Valamikor akkoriban vettük az első számítógépet és már azon is próbáltam zenéket előállítani. Aztán a DM miatt a szintik iránti rajongásom oda vezetett, hogy 14 évesen Münchenben kaptam a szülőktől egy kis billentyűs játékszintit (Yamaha PSS140), aztán azzal próbálkozgattam, tanulgattam az alapokat autodidakta módon. Aztán a középsuliban volt egy Amiga 500, azon találkoztam először a Tracker programokkal. Egyébként ugyanebbe a suliba járt felettem a Spigiboy és Erős Attila is (Carpe Diem), aki ha jól emlékszem az első hangminta floppy-kat adta nekem.
 |
| Egy friss pillanatkép. Jocó, Budai és Vic |
Kámán Viktor: 1995-ben “alakultunk”. Jocó is a fent említett suliba járt, ő évfolyamtársam volt és a Depeche Mode is közös pont volt nálunk. Már a sulirádió “stúdiójában” csináltunk pár szintipop dalt egy osztálytárs/barát (Sándor Peti) csatlakozásával Privát Plakát néven. Kis játékszintik, semmi komoly, de élveztük! Érettségi után Jocóval elváltak útjaink, de két évvel később véletlenül összefutottunk valahol a körúton, elkezdtünk dumálni és később megmutogattuk egymásnak az időközben otthon készített zene kezdeményeket. Én nem sokkal előtte vettem az akkori PC-mbe egy SB AWE 32 hangkártyát, amin volt egy EMU sampler chip, járt hozzá egy kezdetleges Cakewalk progi, ezzel jött el nálam a váltás a tracker vonalról a komolyabb dolgok felé, MIDI, samplerek, stb. Jocó még trackerezgetett akkoriban, de látva az ebben rejlő lehetőségeket, hamar ő is váltott, aztán elkezdtük együtt gyártani a zenéket. Írogattuk ki őket CD-re, aztán egy srác, akinek már sajnos nem emlékszem a nevére és akit már nem is tudom, hol ismertünk meg, elvitte az egyik ilyen demo CD-t a Náksihoz. Gondolhatod, milyen meglepetés volt, amikor egyszercsak csörgött a telefon és a Náksi keresett minket :) Akkor ő már túl volt a kiadójával az első Hungarian House válogatás-on, de annyira tetszettek neki a zenéink, hogy a másodikra már mi is felkerültünk.
 |
| Vic a Delight felvételekor |
Kámán Viktor: Én nem mondanám ezt akkora slágernek, annak ellenére, hogy nyilván tetszett a DJ-knek, meg a közönségnek is. Nem volt emiatt nyomás rajtunk, főleg, hogy a Náksi Attila pontosan tudta, hogy azon kívül még mennyi totál másmilyen zenénk van, hiszen neki mindig nyomattuk a demokat ezerrel :) Tény, hogy már akkor is volt, aki megkeresett minket, hogy szeretne hasonló zenét csinálni a mi segítségünkkel.
 |
| Sonic Age |
Kámán Viktor: Az, hogy ez az album ilyen lett annak köszönhető, hogy Jocó is és én is sokféle zenét szerettünk (és szeretünk), ennek megfelelően sokféle zene készült és mi mindent meg szerettünk volna mutatni magunkból. Kinek az ötlete volt, hogy mix legyen? Ezt nem tudom már, de szerintem abból fakadt, hogy nem akartuk, hogy az albumon külön trackek legyenek egy perces fel -és levezető résszel. Szerintünk így izgalmasabb volt a dolog, kevésbé unalmas és több zene fért a 74 percbe, amit teljesen kitöltöttünk :-) Egyébként az album összerakásának folyamata borzalmasan nehézkes volt mai szemmel nézve. Egyrészt először minden zenét megírtunk Cakewalk-ban, MIDI-n keresztül vezérelve két külső szintit (egy Juno 106-ot és egy kölcsön JV2080-at). Utána minden zenének az összes sávját egyenként fel kellett vennünk egy DAT magnóval DAT kazettára, majd ezeket egyesével visszarecordoltuk Sound Forge-al a számítógépbe. Utána a külön sávokat beolvastuk egy SAW nevű multitrack programba és ott adogattuk hozzá az effekteket (reverb, delay, eq, stb.), utána kirendereltük a zenéket. A lekevert zenéket szintén visszaimportáltuk a SAW-ba és próbáltuk megcsinálni a DJ Mix-et belőlük, EQ, stb. hogy kb. hasonlóan szóljanak. Plusz nehezítés volt, hogy a zenéknek a sebessége is totál különböző volt. A végén az egészet lerenderletük egyetlen wav file-ba. Aztán ezt később a GG (index.hu-ról ismerhetik sokan) maszterelte. Mondjuk sok varázslást már nem tudott rajta csinálni, sajnos ezt az egészet az én gagyi hifi-men kevertük le, hát úgy is szól sajnos :-D Az akkori tudásunkból mindent beletettünk és zeneileg szerintem egy nagyon jó kis album lett. Nagyon fasza lenne az egészet újra, normálisan kikeverni.
 |
| Sonic Age a '99-es Szigeten |
Kámán Viktor: Jó kérdés! Igazából nem nagyon pörögtünk ezen (Jocó teljesen inaktív ilyen szempontból), én meg konkrétan már el is felejtettem, hogy volt belőle vinyl EP :-D Néha meghallgatom az albumot és akkor mindig fellelkesedem. Igen készült egy-két remix egy-két dalból. A jövő zenéje ez még, de amúgy lehetne bármi, aktuális verziókkal.
DZ blog: A második ’Napfogyatkozás’ című lemezetek is hasonló szervezőelv alapján készült kiegészülve másoknak készített remixeitekkel, viszont a címadó tételen kívül, ha jól tudom nem készült klip másik zenétekhez, sőt itt kislemez se született a lemez anyagából. Miért?
Kámán Viktor: Erre a lemezre sajnos nem volt annyi időnk. A BMG illetve annak Náksi által vitt sublabele vetette fel, hogy a napfogyatkozás apropóján elő kéne rukkolni valamivel és hogy nincs-e annyi új anyagunk, hogy lehessen belőle még egy Sonic Age album. Igazából nem volt és ha jól emlékszem alig egy-két hónapunk maradt rá. Bár én ezt a lemezt is szeretem, de összességében nem volt annyi időnk rá, mint a másikra és talán ennek hatására kicsit gyengébbre sikerült. Hogy a kiadó miért nem csinált több klippet? Erről inkább Náksit kéne megkérdezni. Ha jobban belegondolok az első albumra is csak egy készült. A 'Napfogyatkozás' klip nagyon jó emlék számomra. Egy debreceni reptéri bulin léptünk fel és ott lett a képi anyaga felvéve, ahol kb. 4000 ember vett részt.
 |
| Budai & Vic |
Kámán Viktor: Az én szívemhez mindegyik közel áll. Mindenkivel szerettem zenéket csinálni, de a leghosszabb ideig a Budai & Vic tartott és a legnagyobb sikereket is ezzel értük el. Az Ego Traxx-et is nagyon szerettük csinálni, bár több melóval járt, mint elsőre gondoltuk, de az is sikeres volt. Például Carl Cox is ismerte a kiadványainkat és játszotta is őket rendszeresen. Sajnos a piaci változások miatt végül felhagytunk a bakelit megjelenésekkel és mivel nekünk is egyre kevesebb energiánk maradt rá szépen lassan abbahagytuk a kiadót.
DZ blog: Biztos sokakat foglalkoztat rajtam kívül is, hogy miért hagytátok anno abba Budaival a közös munkát 2011 környékén? Feltételezem ebben benne volt a zenehallgatási szokások drasztikus megváltozása (label vonalon), illetve a techno-n belül is más irányok felé tolódott a közönség (produceri szemszögből), amit ti már annyira nem éreztetek a sajátotokénak?
Kámán Viktor: Semmi extra nincs ebben, talán addigra kicsit megfáradt ez a dolog közöttünk. Végülis elég intenzív időszak volt ez előtte azért nálunk, magánéleti változások is voltak, aztán valahogy így alakult. De Imi nekem azóta is nagyon jó barátom, rendszeresen találkozunk, megyek vele bulizni, stb. Némely szempontból nekem olyan érzés is, mintha a bátyám lenne, sokat tanultam tőle és nagyon szeretem :-)
 |
| A Witty Tunes-on több Viktor Kaman EP is megjelent |
Kámán Viktor: Igen, csinálgattam tovább egyedül is a dolgokat és több zenével sikerült is a Beatport Top 100-on belül elég előre kerülni. Nehéz amúgy, kettős a dolog: egyrészt olyan szempontból jó, hogy senki sem szól bele, hogy mit és hogyan csinálok, minden úgy van, ahogy nekem jónak tűnik. Ugyanakkor pont ez a hátránya is, hogy nincs ott valaki, aki megmondja, hogy ez, vagy az tök béna, nem így kéne, stb. Igazából jobban szeretek mással együtt dolgozni. Engem mindig motivál a másik, nagyon szeretem azt, ha összekalapálok valami ötletet, azt azonnal elküldöm és kapok egy visszacsatolást róla, ami alapján változtathatok valamit. Ha pedig az ember elakad valamivel, akkor esélyes, hogy a másik simán tovább viszi. Jó lenne megint csapatban zenélni, sőt azt is kipróbálnám egyszer, hogy milyen egy rendes zenekar :-D
DZ blog: Az évek során hogyan alakult át a zeneírási szokásod? A praktikum miatt a régi vasakat felváltották a szoftveres változatok, vagy sose voltál híve az eszetlen költekezésnek és szintihalmozásnak?
Kámán Viktor: Mivel mi mindig is a számítógépek felől közelítettük a dolgot, így nálam ez a vonal maradt meg. Az elején még vásároltunk egy-két szintit, de mindig úgy gondoltam, hogy nem kell a jó zenéhez csilliárdnyi felszerelés, mindent meg lehet valósítani szoftveresen. Abban az időben, amikor ezt kezdtük ez nem minden szempontból volt talán igaz, de mostanra már nem kérdés. Ráadásul a nagyon sok eszköz sokszor a kreativitás kárára megy, sok ilyen példát láttam. A Juno106 az egyetlen, ami nálam megmaradt, de inkább nosztalgia, mintsem használatban lenne. Igazából inkább eladnám már őt is talán, hátha valaki még jobban hasznát venné, mint hogy itt porosodjon. A zeneírási szokások igazából a technika fejlődésével változtak csak. Eleinte trackerekkel zenéltem, aztán jött a Cakewalk, majd utána váltottam egy érdekes Fruity Loops+ACID kombóra, amiből később Fruity+Ableton lett, a végén pedig az Ableton maradt. Már legalább 10 éve így van, ebben nálam nem változott semmi.
 |
| Vic a Balaton Sound-on |
Kámán Viktor: Ezek nem rendszeres dolgok, voltak is, lesznek is. A napi megjelenéseket annyira nem követem, de a trendeket vágom :) Az előző kérdéseknél nem derült ki, de a Depeche Mode és régi elektronikus zenék mellett nekem a régi funky, r'n'b, rap is ugyanekkora mértékben a gyökereimhez tartozik. Ennek megfelelően bármilyen stílusú zenét is játszom (techno, tech house, deep house) az 100%, hogy megtalálhatóak lesznek benne ilyesféle elemek :-)
DZ blog: A záró kérdés/kérés mondhatni állandó, kérlek sorold fel minden idők 10 kedvenc számát, ami számodra különleges valamiért!
Kámán Viktor: Az ilyen kérdést utálom, túlon túl sok kedvence van az embernek :-) Megpróbálom… ezek olyanok lesznek, amik mérföldkövek voltak talán nálam, persze kedvencek is. De tényleg ezer zenét le lehetne írni.
Vic All Time Top 10:
Depeche Mode - Stripped (Highland mix)
Kraftwerk - Computer World
Art of Noise - A Time For Fear
Naughty By Nature - O.P.P.
Armand Van Helden - Funk Phenomena
Technotronic - Pump Up The Jam
The Prodigy - Everybody In The Place (Fairground Remix)
The Advent - Bad Boy (Planetary Assault Systems Remix)
Artemis - Desideradi
Cypress Hill - How I Could Just Kill A Man
L.S.G - Phorous
Viktor Kaman soundcloud
Viktor Kaman Beatport profile
Viktor Kaman FB artist page
