 |
1. Vito Ingrosso - Sebastian Ingrosso
A sort kezdjük a Swedish House Mafia oszlopos tagjával, a svéd Sebastian Ingrosso-val és édesapjával Vito Ingrosso-val. Vito Ingrosso elévülhetetlen érdemeket szerzett a svéd techno és house sound népszerűsítésében, nemzetközi hírnevének erősítésében. Zenei karrierjét a '80-as évek közepén kezdte testvére Emilio oldalán Bad Habits néven, akkor még a divatos synth pop hatások jegyében.
Aztán jött Chicago, Detroit, a Second Summer of Love és Vito kisvártatva Hypernature néven Joachim Hövel oldalán már techno-ban utazott. A két úriember emellett 1993-ban megalapította a Loop Records-ot, ahol a feltörekvő svéd producereknek engedtek teret. A Loop-on indult Cari Lekebusch (Yakari), Thomas Krome, Alexi Delano, Jesper Dahlback, Adam Beyer (2 Bonk) érdemi karrierje.
Ennek tükrében mondhatni Seb-nek nem volt nehéz dolga, hiszen viszonylag zsenge korától a papa mellett lebzselt, s ellesett ezt-azt a stúdióban. 2000-től datálhatóan már voltak munkái, zömében remixek, viszont 2004-től kezdve az originalok terén is szépen kezdett termelni ('Stockholm Disco', 'Hook Da Mode', 'Mode Machine'), hangzásvilága kellemes egyvelege volt a tech house-nak, funk-nak és elektrónak.
2008-tól lépett szintet, amikor másik két svéd producerrel Axwell-lel és Steve Angello-val közösen produceri vonalon (is) beröfentették a Swedish House Mafia-t, bár 2003-tól már használták a nevet közös fellépéseiknél (akkor még Eric Prydz-zel kiegészülve). Első hivatalos release-zük a 2010-es 'One' volt (bár a 2008-as 'Leave The World Behind' szintén közös munkájuk, viszont ott egyedi artiszt kreditjeikkel voltak feltüntetve). Mindhárom producer alanyi jogon is szép sikereket ért el, viszont erejüket egyesítve, a vokálos EDM vonal szárnyalásával nekik is jutott egy jókora karéj a sikerből és csillogásból. 2013-ban zárták le a formáció aktív korszakát ideiglenesen, majd 2021-ben nyomtak egy reboot-ot és érkezett azóta pár új single tőlük.
 |
Hogy a zeneszeretet és az önfeledt zenélés iránti vágy örökölhető arra jó példa Stephan Bodzin esete is. Édesapja Herbert Max Bodzin kitűnően játszott fuvolán, zongorán, szaxofonon, a hohenlimburgi jazz szcéna elismert művészeként tartották számon, emellett a '70-es évektől kezdve lelkes gyűjtője és nyúzója volt a szintetizátoroknak.
Stephan ma már saját neve alatt is sikeres, korábban Oliver Huntemann-nal dolgozott rengeteget együtt különböző álneveken, legismertebb formációjuk kétségtelenül a Kaycee volt. A fentebb megjegyzett zeneiség Bodzin-nál a dallamvilágban csúcsosodik ki, klasszikus zenei képzettsége a melódiák alapos megkomponáltságában érhető tetten. A Kaycee-s trances milliőt remekül ötvözte a technósabb énjével, a 2010-es évek végén lendületet kapó melodic techno egyik leghitelesebb reprezentálója napjainkban.
 |
Az 1924-es születésű Cyril Ornadel az '50-es évek ünnepelt karmestere volt Angliában, ő vezényelt a 'Sunday Night at the London Palladium' nevű tévészériában, zenei rendezőként musical-ekkel is foglalkozott, nem mellesleg számtalan zenei lemezen bukkant fel a neve.
Cyril Ornadel fia az a Guy Ornadel, aki menedzserként futott be igazán (az Ornadel Management, majd a Mainstage Artist zenei vezetőjeként), s olyan nevek karrierjét egyengette, mint Sasha, Steve Lawler vagy Sander Kleinenberg. Később ő maga is felfedezte a szépséget a zenélésben (a kilencvenes évek elején egy ideig egy londoni lemezboltban is dolgozott) és DJ-nek állt. Rezidenciát vállalt (Passion, Promise), mix CD-k-et ('Licensed To Thrill', 'Progressive Session', 'Silky presents Superclub DJ's CD1, CD2') készített, a mai napig jár fellépésekre.
 |
Daniel Bangalter francia zenész, olyan híres diszkó slágerek társszerzője, mint az Ottawan D.I.S.C.O-ja és 'Hands Up'-ja valamint Gibson Brothers 'Cuba'-ja. Daniel Vangarde álnéven rengeteg pop, diszkó és kortárs muzsika közreműködőjeként bukkant fel a '70-es, '80-as években. Fia Thomas Bangalter a Daft Punk formációval írt zenetörténelmet, a bukósisakot és a robotlétet vegyítve a manga videókkal, funky loop-okkal és elszabaduló TB-303-asokkal.
Thomas szólóban is jelentetett meg figyelemre méltó darabokat 1995-től kezdve. A kétrészes 'Trax On Da Rocks' EP (I., II.) volt a legfigyelemreméltóbb kiadványa, melyen a kilencvenes évek derekén gőzerővel dübörgő french touch tipikus stílusjegyei figyelhetők meg.
Az ő ötlete alapján készült Bob Sinclar 'Gym Tonic'-ja, amihez egy kevésbé ismert Motown lemezről mintázott és amit végül Sinclar rádobott a 'Paradise' című albumára is.
 |
A Shah család speciális eset, hiszen Roger és Patrick (Pedro Del Mar) testvérek, mindketten becsületes zenei karriert építettek maguknak. Viszonylag friss hír számomra, hogy Roger fia Noah is producerkedésre adta a fejét (tulajdonképpen 2019 óta vannak release-szei, de az utóbbi két évben lépett szintet minőségben és mennyiségben is). A családi Magic Island sublabel-én a Magic Island Deep sorban jelennek meg a kislemezei, melyek hangzásuk alapján az atmoszférikus melodic techno kategóriába sorolhatók, mindezt megfűszerezve egy csipetnyi baleári életérzéssel. Érdemes a srácra odafigyelni, hiszen ilyen pedigrével minden adott, hogy túltegyen akár a nagybátyján és a fateron is!
 |
Maurice Jarre háromszoros Oscar-díjas zeneszerző (Arábiai Lawrence, Doktor Zsivágó, Út Indiába), Jean-Michel Jarre édesapja. A közvélemény filmzenéiről ismeri, de karrierje kezdetén színházi darabokhoz is írt aláfestő zenéket.
Fia Jean-Michel a szintetizátor mágus (ma is aktív, mind koncertek, mind új albumok terén), akinek korai munkái ('Oxygene', 'Equinox') nagyban inspirálták későbbi elektronikus zenei producereket.
Szinte hihetetlen kimondani, de a Guiness-rekordok könyvében a legtöbb látogatót vonzó koncertek TOP 5-ös listáján a második és harmadik helyen is ő szerepel. 1990-es párizsi fellépését 2,5 millióan, 1997-es moszkvai show-ját 3,5 millióan hallgatták végig a helyszínen. Ezek a számok tökéletesen jelképezik mekkora hatású performer az ifjabbik Jarre.
 |
A detroiti techno legendának, a belleville-i hármak oszlopos tagjának Kevin Saunderson-nak a zenéje már a '80-as évek végén a mainstream slágerlistákról köszönt vissza, ezzel ajtót nyitva az új irányzatoknak a közönségsiker felé. Az Inner City formáció agyaként olyan számokat köszönhetünk neki, mint a 'Good Life', 'Big Fun' vagy a 'Pennies From Heaven', melyek titka az volt, hogy az újszerű, monoton alapokon csodaszép vokálok (Shanna Jackson révén) tették a dolgukat. Persze ez csak a jéghegy csúcsa volt, hiszen Saunderson egyáltalán nem akart kommersz sikereket elérni, szimplán csak kizenélni a gondolatait, érzéseit. Ennek megfelelően rengeteg más projektet is vitt, melyeknek szintén jelentős szubkulturális hatásai voltak (pl. E-Dancer, The Reese Project).
Az alma nem esik messze a fájától, így nem csoda, hogy Kevin csemetéi szintén zenélgetnek. Dantiez és Damarii szólóban is, és Saunderson Brothers néven is tolják az ipart. Édesanyjuk Ann Saunderson vokalistaként szintén szép karriert tudhat magáénak, az ő hangja hallható például Octave One 'Black Water'-jében is.
 |
Bernáthy Sándor a magyar techno ősatyja. Egyfajta origóként a hazai techno szcéna kialakulásával foglalkozó dokumentumfilmekben kivétel nélkül felbukkant ('Partik Népe', 'Techno az Egyén Diadala', 'Nightshift Documentary') megszólalóként. Alapjában egy teljesen más zenei világából érkezett, de ráérzett az új vonal tartalmi mondandójára és eszmeiségére, amit ezt követően lelkesen hirdetett maga is. A techno-val kapcsolatos meglátásait a 'Gépszava' című periodikában publikálta, ezzel a hazai elektronikus zenei sajtó alapjait is lerakta. Fiával Zsigával megalapították közös live act formációjukat a Bernáth/y & Son-t, melyben 2012-es haláláig aktív szerepet vállalt. Bár alapjában véve a live zenélés volt a terepük, néhány track-et rögzítettek az utókornak, melyek hazai válogatásokon ('Dee Zone Trax 2', E-Play: Next One', 'Magyar Ugar') láttak napvilágot. Bernáthy Zsiga ma is aktívan zenél, rendszeres fellépője hazai fesztiváloknak, klubrendezvényeknek.
Még egy fontos adalék: a budapesti party szcéna egyik alapkövénék számító óbudai Supersonic Technikum-ot is az idősebb Bernáthy alapította.
 |
A székesfehérvári West Side rezidensei, Bertók Ferenc és Krisztián, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy vidéken is tömegeket mozgassanak meg a techno és house zenékre épülő rendezvények. Rövid ideig a producerkedésbe is belekóstóltak, 1998 és 1999-ben a 'Hungarian House Only 3' és a 'Hungarian House Only Vol 4. - Sunshine Issue' kiadványokon szerepeltek az 'Ah Yeah' és 'Viola Music' című számaikkal, ahol Brunner Zsolt volt a koproducer. Kettejük közül Krisztián az aktívabb, gyakran tűnik fel Tobak oldalán helyi Fezen-es classic bulik line upjában. Az édesapa Ferenc pedig az ingatlan bizniszben utazik, de ő is vissza-visszatér néha a lejátszók mögé.
.png)
