Classics Gate Reloaded 005: Oliver Lieb

Oliver Lieb-ről portrét írni a kiadott zenéi mennyisége miatt egyszerre hálás és hálátlan feladat. Egyrészt rengeteg említésre méltó produkciót hagyott maga mögött, másrészt kár azokért a zenékért is, amelyek kimaradnak a felsorolásból. A frankfurti techno/trance/ambient legenda különböző álneveken több, mint 300 produkciót jegyzett, ezek nagy többségét a mai napig klasszikusként tartják számon. Oliver képes volt arra, hogy a fémes, szigorú ütemekre éteri dallamokkal rajzoljon trance-s hangképeket, miközben távol tartotta magát a bazári megoldásoktól.
Oliver a német elektronikus zene fellegvárában Frankfurtban született 1961. december 31-én. Tizennégy éves korától funk/soul/jazz bandákban bukkant fel a basszusgitárjával, ám a proto-elektronikus zenei hatások (Pink Floyd, Kraftwerk, Yello, Jean-Michel Jarre) őt is megihlették. 1988-ban Torsten Fenslau-val a frankfurti megaklub Dorian Gray rezindensével, a későbbi euro-dance megasiker Culture Beat zenei agyával fogott össze a Force Legato projektjében. A 'System' 1989-ben jelent meg az ZYX Records gondozásában, s kimondottan nagy siker lett underground körökben. Persze egy fecske nem csinál nyarat, Oliver sem sütkérezett sokáig a hirtelen jött dicsfényben, leszerződött a Sven Vath/Matthias Hoffmann/Heinz Roth nevével fémjelzett Harthouse/Eye Q kiadókkal, s rögtön 2 év leforgása alatt három albumot is (1993-1994)-ben.
1993-ban Oliver Lieb-ként az Eye Q sublabelén a Recycle Or Die jött ki a négy számos ambient trip 'Constellation' LP, ami a berlini iskola előtti főhajtásnak tekinthető. Ugyanebben az évben a tempós klubzenére és live-okra specializálódott Spicelab alteregóján jelent meg a szintén négy gigahosszú tételt sűrítő 'Lost In Spice' LP-je (amit már '92-ben két kislemezzel - 'Spicelab' & 'Quicksand' EP - felvezetett), amit egy évvel később a letisztultabb hangzású 'A Day On Our Planet' követett. A Spicelab projektjét 1996-ban küldte pihenőre (időként egy-egy kislemez erejéig reaktiválta), miután a harmadik nagylemezét a Harthouse menedzsmenttel szakítva már a saját Spy vs. Spice nevű UCMG sublabelen adta ki. A zenei szintér szegmentálódásával ő is elmozdult egy lassabb, kevésbé agresszív, dallamosabb irányba. Csatlakozott az 1993 januárjában megalakult hamburgi Superstition Records csapatához, persze a Harthouse-os record deal miatt különböző álneveket használt (Arte Bionico, Azid Force), de itt röffentek be az L.S.G. és Paragliders projektjei, melyek a trance történelemkönyvének aranyoldalaira kívánkoznak. A Paragliders projektet pályatársával Torsten Stenzel-lel alkotta meg 1993-ban (Stenzel csupán az első két kislemezen a 'Paragliders'-on és az 'Oasis'-en szerepelt társszerzőként, ezt követően Lieb egyedül vitte tovább a nevet, megtartva azt egy progresszívabb hangzásnak), de ugyanezen esztendő terméke az L.S.G. 'E.P.'-je, rajta a korai klasszikus 'Fragile'-lal. 1995-ben jött az első L.S.G. nagylemez a 'Rendezvous In Outer Space', ami előremutató hangzásával, a mai napig hivatkozási anyag trance-ben (itt szerepelt a 'My Time Is Yours' és a 'Hidden Sun Of Venus' is). Az 1996-os folytatást a 'Volume Two'-t viszonylag mérsékelt siker övezte, mivel sokkal inkább hatott egymáshoz nem kapcsolódó zenék gyűjteményének. Azért a 'Netherworld' megcsinálta a maga szerencséjét 1997-ben külön single-ként, de erről majd később!

A rutinmunka szelét talán Oliver is megérezhette magán, hiszen az 1998-as 'The Black Album' a pokol sötét bugyraiba kalauzoló, ragadozó tech-trance, pulzáló, energikus, teljesen más, mint amit korábban ezen a monikeren prezentált. Azért a dallamos anyagok kedvelőket sem hanyagolta, hiszen saját polgári nevén ezekre a zenékre koncentrált, így az 1999-es 'Subraumstimulation' és a 2000-es 'Lightspeed' már kitört a német lokális kiadó keretek közül és második trance boom-ot meglovagló angol Ministry Of Sound a Data sublabelen keresztül cserkészte be a nagyvadakat, s sorra került rá minden valamire való trance DJ mix CD-jére. Ezzel párhuzamosan ömlöttek be számára remix felkérések is, szinten hihetetlen hogy ennyi saját projekt mellett jutott ideje másoknak is adni egy szeletet a hangzásából.
Aztán a hőskorral levitézlett a trance-nek és a techno is az elektro és minimál társaságát kereste inkább, Oliver is tolódott és a techno mellett tette le a voksát. Solieb néven saját kiadóján a 2004-ben alapított Maschine-on folytatta tevékenységét. Pár kislemezt követően eltávolodott a produceri vonaltól, masztereléssel és vinyl vágással foglalkozó cégét futtatta inkább (amit barátjával Jörg Henze-vel alapítottak - LH Audio). A nagy visszatérésre 2011-ig kellett várni, amikor is a Bedrock-on kijött az 'Epsilon Eridani' EP, mellyel visszakanyarodott a rá jellemző kifejezőbb, telítettebb techno hangzáshoz. Manapság a Solieb Digital-on folyamatosan újra kiadja korábbi munkái újramaszterelt verzióit (Bandcamp-en keresztül elérhetők). Ezek jellemzően saját alteregóinak munkái, másoknak készített remixeit a YouTube-on és Soundcloud-on publikálja a szerzői jogi problémákat megelőzve. Emellett mentorként igyekszik segíteni a hozzá forduló feltörekvő producereket, s átadni számukra majd négy évtized stúdió tapasztalatát. Emellett gyakori vendég DJ-ként különböző klasszik bulikon, legutóbbi Luminosity-s szettje például rengeteg pozitív kritikát kapott, mert kevésbé játszott saját munkái/remixei közül is leporolt párat.
Az alábbiakban tíz olyan produkciót mutatunk be Oliver-től, melyek szerves részei a diszkográfiájának.

Azid Force 'Far From E' [Superstition - 1993]
Amikor két gigász összeáll: Pascal F.E.O.S. és Lieb korai kollabja eleve predesztinálva volt a sikerre. Pascal a Resistance D-vel szintén a Hardhouse-on építgette a karrierjét, aminek első lépcsőfoka a 'Human' EP volt. A Superstition égisze alatt megjelenő Azid Force projektjük két kislemezt ért meg ('Far From E' és 'Magic Mushroom') 1993-1994 között, innen mindenképp a 'Far From E'-t kell kiemeljük előremutató hangzása miatt. A címadó tétel az A oldalról a maga közel 15 percével nem az ijedősöknek készült. Eleve egy agresszív acid groove-val nyitunk és legalább 160 BPM-en lüktet a lábdob, amit egy sziréna szerű effekt tesz még félelmetesebbé. Aztán 8 percnél mintha elvágták volna egy ambient-es lebegésbe megy át az egész és hoz nyugvópontra minket. Az EP B oldala is aprít rendesen, főleg a 'Brainattack', míg a 'Brain Killer'-ben egy chill-esebb string lágyítja a hangulatot.
Trackek: Far From E, Brain Killer, Brainattack.

Spicelab 'Pyrospice' [Harthouse - 1994]
A 'Pyrospice a 'Spice Is A Fulltime Occupation' című 1994-es EP B oldalán lapuló, 162 BPM-mel pulzáló szörnyeteg. Vérbeli korai hard trance - kemény ütemek, egy kis acid, mellé kellemes - a későbbi Paragliders 'Oasis'-szát megelőlegező - dallamok egyvelege. A 'Pigs In Spice' már szelídebb munka a maga 144 BPM-vel, egy effektezett, sejtelmes string-gel kezdünk, majd másfél perc fölvezetést követően szépen megindul egy aszimmetrikus dobalap, de nem nyomja el a szintetizátorok baljós játékát, inkább csak kísérőként szerepel. Az A oldalra átnyergelve érkezik a 'Spice Is A Fulltime Occupation', ami a 'Pyrospice'-hoz hasonló hangulatot teremt, csak jóval több dallamelemmel és alacsonyabb tempón dolgozik.
Trackek: Pyrospice, Pigs In Spice, Spice Is A Fulltime Occupation.

L.S.G. 'Netherworld' [Hooj Choons/JOOF - 1997/2005]
A 'Netherworld' eredetije 1997-ben készült. Oliver Lieb apai-anyait beleadott ebbe a zenéjébe, mert hiába telt el közel három évtized a megszületése óta, még most is ugyanolyan frissnek hat, mint annó! A The Orb-tól átemelt ('Blue Room') vokálfoszlány remekül passzol a koncepcióba, a folyamatos épülés egy eksztatikus kiállásban csúcsosodik ki. Megannyi remix készült a 'Netherworld'-ből, de mind meghagyta ezt az emblematikus dallamvonalat, annyira sarokpontja az eredeti kompozíciónak. Azon ritka számok egyike (nem mellesleg Armin Van Buuren all time kedvenc trance darabja), amelyikből nem készült rossz átirat. A zene keletkezésének történetéről Oliver a Muzikxpress blognak is mesélt a közelmúltban, a videó innen elérhető.
Az eredeti Hooj-os kiadvány az Original vinyl cut mellett (aminek az elejéről mintha 4 ütemnyi hiányozna) a 'Change Me'-t megelőzően itt már bevonta Kid Loops-t, aki itt is hozta a törtes, trances hangulatot, de kitett magáért Jules Vern(e) is (aki Seb Fontane oldalán brillírozott a Reflekt és Cequenza formációkban), aki egy telítettebb, kicsit goa felé mozduló átiratot pakolt le az asztalra. DJ Randy (Katana) a holland tech-house zászlóvivője kicsit minimálabbra vette a figurát (tippre Mac Zimms segíthetett neki a hangszerelésben, ami kisértetíesen hasonlít a 'Batido' című számára), a tribalos, groove-mentes felvezetés a kiállásig nem ad szusszanásnyi pihenőt sem, majd robban a fődallam és helyben vagyunk.
2005-ben az underground trance szentélyének számít JOOF (John OO Fleming label tulaj után szabadon) kiadó is elkészítette a saját csomagját a 'Netherworld'-ből, ami méltó folytatása volt a '97-es eredeti release-nek. A label boss John hozta a formáját, tipikus bárhol-bármikor darabbal előrukkolva, míg a sötétebb tónusokat favorizáló házi szerző Incolumis se tétlenkedett. A koronát a mesterműre az osztrák Oliver Prime tette fel, akinek 11 perces psy/goa hatásokkal tuningolt verziója (mely Tiesto 'In Search Of Sunrise 4' mixének is kulcsdarabja volt) szimplán a korszellemnek megfelelő köntösbe bújtatva 110%-ot hozott ki az eredeti tételből.
Verziók: Original Vinyl Cut, Jules Verne Remix, DJ Randy Smoke Free Mix, Kid Loops Remix, Oliver Lieb Remix, Oliver Prime Remix, John 00 Fleming Remix, Incolumis Remix.

Paragliders 'Change Me' [Tetsuo/Hooj Choons - 1998]
A 'Change Me' a progressive trance stílus egyik csúcsdarabja. Az eredeti kiadványt a Tetsuo gondozta, innen licenszelte később a Red Jerry féle Hooj Choons. A Tetsuo-s release ékköve az Original mix, mely végül csak itt jelent meg (ez a verzió csendül fel Kühl 'Liquid'-jén is), a Hooj Choons a Club Mix-et vette át, melyben egy apró robotikus szintihanggal lett bővítve az eredeti koncepció. A Glide remixet is maga Oliver készítette, kicsit karakteresebb, szigorúbb megközelítése az alap témának. A Hooj-os edit remixerei is kitettek magukért. Kid Loops-t főleg a breakbeat és drum n bass rajongók ismerhették a '90-es évek derekán, ám Jamie Lexton remekül adaptálta a aprólékosan kidolgozott törtes ritmusképletet a Lieb féle hipnotikus textúrákkal. Mike Wells aka Force Mass Motion itt sem okozott csalódást, a rá jellemző profizmussal dolgozta meg a 'Change Me'-t, epikus 10 perces trance utazásra invitálva a hallgatót.
Verziók: Original Mix, Original Club Mix, Kid Loops Remix, Force Mass Motion's Infinity Remix, Glide Remix.

Oliver Lieb presents Smoked 'Metropolis (US Mix)' [Jerk Records/Yoshitoshi/Duty Free Records - 1998/2000/2003]
A Smoked alteregó kifejezetten technosabb hangvételű, a 'Metro' és a 'Polis' is ezen csapás mentén építkeznek. A 2000-es Yoshitoshi edition-ön a 'Metro'-ról lőtt US Mix igazi letaglózó, mintha a síneken sétálva utolérne a metró. Hallod, ahogy közelít, majd ahogy távolodik. Egy mestermunka a sound design szempontjából. A 2003-as Duty Free-s remix kiadást is érdemes beszerezni, mert két igen figyelemre méltó átiratot is rejteget: a Midtone verzió álmodozós progressive house köntösbe bújtatja az eredeti témát, míg Eric Prdyz egy igazi peak time bombát farag belőle, kiszínezve az atmoszférikus elemeket a rá jellemző intenzitással. A Durango-95 remix sem tétlenkedik, egy acid-es groove-val, egy karakteres fémes kongával és lendületes alappal csap le ránk. A Darren Christian átirat is a táncos lábúaknak készült, a különlegességét a kiállásban kibontakozó dallam jelenti, ami révén szolid klubtrance-szé szelidül a breakdown utáni rész.
Verziók: Metro, Polis, US Mix, Midtone Remix, Eric Prydz Remix, Darren Christian Remix, Durango-95 Remix.

Ecano 'Run' [Tetsuo/Avantgarde - 1998/1999]
Az Ecano a S.O.L. kistestvérének is tekinthető, melyet a frankfurti local hero Talla 2XLC féle Tetsuo karolt fel két kislemez ('Run', 'Sphere') erejéig. Ezek közül az 1998-as 'Run' futott be nagyobb karriert. Az original mix sodró alapja felett sündörgő szintitéma vissza-visszatér, s folyamatosan gyengülve-erősödve, mint egy forgószél söpör végig. Az 'Alternative Mix' apróságokban tér el csak az original-tól, míg a 'Crispy Mix' a nevében vállalt ropogósabb, szikárabb megszólalást tűzi zászlajára.
Az 1999-es Avantgarde-ra licenszelt verzió az original mellett tartalmazott egy Z2 remixet is, ami a Solarstone-os Andy Bury és Rich Mowatt mellékprojektjeként funkcionált. Andy és Rich kicsivel lazábbra engedik a gyeplőt, amolyan Global Underground kompatibilis progressive/epic trance-hez hasonlítható az átiratuk.
Verziók: Original Mix, Crispy Mix, Alternative Mix, Z2 Mix.

Oliver Lieb 'Subraumstimulation' [Orbit/Data Records - 1999]
Hektikus szerzemény, mély, lüktető techno-ként indít, majd apránként adagolva egy csodálatos dallamfutam bontakozik ki, megtörve a rideg ütemek hegemóniáját. Az eredeti kiadványt az Orbit Records hozta tető alá. A Main mix mellé elfért egy angolosan progressive trance-s tónusú John Johnson remix, illetve egy veretősebb tech-trance eresztés W.J. Henze-től (aki már visszatérő vendég volt, hiszen L.S.G. 'Shecan'-ját is remixelte hasonlóan magas minőségben). A Data edition egy fülledtebb Push remixszel és egy meglepően konszolidált, dallamos progressive house irányba mozduló Sander Kleinenberg rework-kel tett meg mindent azért, hogy a 'Subraumstimulation' kislemez sikeres legyen.
Verziók: Main Mix, Sander Kleinenberg Remix, Push Remix, John Johnson Remix, WJ Henze Remix.

S.O.L. 'Quantensprung1' [Superstition/Platipus - 1999]
A S.O.L. is a minőségi tech-trance mellett tette le a voksát, mindhárom kislemeze ('Polleflug', 'Quantensprung', 'Pulsar') tartogat valamilyen csemegét a számunkra. Jelen esetben a legismertebb 'Quantensprung1'-et emelném ki, melynek folyamatosan kavargó hangzása, a mai napig megállja a helyét akár techno, akár trance szettben, legyen az retrospektív vagy kurrens válogatás. A címadó tétel mellett a 'Solaris' két verziója található, melyek kellemes kiegészítői a fő menünek.
Apró érdekesség, hogy a 2004-es digitális kiadásra felkerült még egy track a 'Quantensprung2', ami végül Oliver saját keze által kapott normális remastert 2025-ben.
Trackek: Quantensprung1, Quantensprung2, Solaris1, Solaris 2.

The Ambush 'Everlast' [Grand Casino Records - 1999]
A The Ambush a Spicelab-hez hasonlóan a Harthouse-on mutatkozott be, egy hét számos LP-vel 1994-ben, aztán az L.S.G. projekt felemelkedésével nem jutott rá elég energiája Oliver-nek, így csak 5 évvel később vitte tovább a formációt egy teljesen megújult hangzás jegyében. Az 'Everlast' már-már house-os erényekkel büszkélkedhet, melyhez egy Michael Jackson hangminta adja a karaktert ('Don't Stop Till You Have Enough'). Az Original Mix a kislemez csúcsműve, a bevezető után nem sokkal a háttérben egy klassz kis dallam kezd beindulni, melyből tovább lépve a dobok is egyre összetettebben és szebben duruzsolnak, a hangulat pedig olyan, mintha egy strandon lennénk. A Club Mix sokkal underground-abb húrokat penget, míg a Speed Mix már átcsúszik techno-ba, Dave Angel verziója pedig seggrázós filter/funk house felé veszi az irányt (a 'Fever' című száma jut róla eszembe).
Verziók: Original Mix, Club Mix, Speed Mix, Dave Angel Rework.

Mindspace 'Mindcontrol' [Methane - 2000]
A Mindspace a The Ambush-hoz hasonló korai projektje Oliver-nek, mely idővel hangzásbeli ráncfelvarráson esett át és igazodva a korszellemhez lassítva a tempón és finomítva a hangképeket sokkal befogadhatóbb lett az egyszerű hallgatók számára is. A Mindspace projekt a Jens Lissat és Ramon Zenker nevével fémjelzett No Respect Records-szon jött ki az első két kislemezével ('Cybersonic', 'Two Minds'), a 2000-es 'Mindcontrol' a szintén német Methane labelen landolt. A 'Mindcontrol' a Main mixben bontakozik ki igazán, egy elnyújtott, álomszerű intrót követően 2 és fél percnél indul a zakatolás, ami kicsit a 'Subraumstimulation'-t juttatja az ember eszébe. Progresszív trance a javából dreamy hangokkal felvértezve. Nem hiába indította ezzel a zenével Seb Fontaine a 'Prototype 3' kettes CD-jét! A 7Mix egyébként gyakorlatilag a Main mixből kikukázza az intrót, de teljesen megegyezik azzal. A Tech Mix sokkal szigorúbb groove-val dolgozik, persze a fő dallam megmarad sorvezetőnek.
Verziók: Main Mix, Tech Mix,7-Mix.


További kiemelkedő szerzemények:
L.S.G. - Fragile (12" Mix) [Superstition - 1993]
L.S.G. - Hearts [Superstition - 1994]
L.S.G. - Blueprint (Version 1) [Superstition - 1994]
Arte Bionico - Voyager [Superstition - 1994]
L.S.G. - My Time Is Yours [Superstition - 1995]
L.S.G. - Transmutation 1 [Superstition - 1996]
L.S.G. - The Train Of Thought 1.1 [Superstition - 1998]
Ivan - Iron Curtain [Spy vs. Spice - 1998]
Snakemen - Afrika [Universal Prime Breaks - 1998]
Gobiman - Ticket [Jerk Records - 1998]
Paragliders – Lithium1 [Phoolish Records - 1999]
Ecano - Sphere (Mix 1) [Tetsuo - 1999]
L.S.G – Shecan (WJ Henze Remix) [Superstition - 1999]
Oliver Lieb – Lightspeed [Data Records - 2000]
L.S.G. - Risin' (Main Mix) [Superstition - 2000]
S.O.L. - Polarlicht 1 [Superstition - 2000]
The Ambush - Acapulco [Magik Muzik - 2004]

Kiemelkedő remixek:

Alteregók: S.O.L., L.S.G., Paragliders, Ivan, The Ambush, Spicelab, Mindspace, Gobiman, Ecano, Phoolish Inc, Smoked, Force Legato, Snakemen, Multiplicity, Superspy
Hivatalos, CD-n megjelent DJ mixek száma: 5 (The Sound Of Superstition Volume Six; Five Years - U.P.B. - Club Guerillas - Oliver Lieb In The Mix; The Secret Life Of Trance Episode 2; Phuture Tech Trance Volume 1; Oliver Lieb & Jimmy Van M As The Audible Suspects – Collaborations
Társproducer: Arte Bionico (Marcós Lopez-zal), Azid Force (Pascal Dardoufas-szal), Force Legato (Torsten Fenslau-val), DP-SOL (Dennis Pierre Sarratou-val)
Labelei: Phoolish Records, Solieb Digital (korábbi Lieb produkciók digitális újrakiadása), Maschine Records, Spy vs. Spice
Fun facts: David Hasselhoff zenét is remixelt ('Looking For Freedom' - amit David a berlini fal bontásánál is előadót élőben), illetve a legendás német színész Klaus Kinski szavalatait remixelő Kinski Files nevű 2002-es válogatásalbumra is készített egy peak time bombát a 'Jesus Ist Da'-ból.

© all rights reserved
made with by templateszoo