Lajos Mészáros interjú: "Alig tudtam valamit a zenéről, kockáztattam, de valahogy éreztem, hogy meg tudjuk csinálni!"

Nem titkolt célunk az aranykorszakban nagyot menő hazai és külföldön élő, de magyar kötődéssel bíró producerekkel készült interjúkkal feldobni a blog szakmai színvonalát. Sokukkal eddig még nem készült komolyabb lélegzetvételű anyag idehaza, ezt igyekszünk most részletenként pótolni.
Csilla után a magyar gyökerekkel Lajos Mészáros mesél a legendás The Montini Experience 'Astrosyn'-járól, szerteágazó zenei pályafutásáról, millió projektjéről és a jövőbeli terveiről is.

EGE blog: Mesélj kérlek a hátteredről, a gyermekkorodról! Mikor kerültél először kapcsolatba a zenével? Melyik előadó és melyik zenei stílus fogott meg igazán?
LM: Édesapám magyar volt és egy szénbányában dolgozott Belgiumban. Később megismerkedett édesanyámmal, aki az egykori Jugoszláviából származott, összeházasodtak, családot alapítottak. Apám mindig is vissza akart térni Magyarországra, de két iskolás korú gyerekkel ez lehetetlennek tűnt már. Később sokat jártunk vissza a Harkány melletti Drávacsehibe, igaz csak nyaralni. A fiatalkoromat a new wave korszak elektronikus hangzása, valamint később a new beat határozta meg.

EGE blog: Hogyan találkoztatok Bart-tal és Marc-kal? Mikor döntöttetek úgy, hogy közös zenei projektekbe kezdtek?
LM: Amikor először készítettem zenét Cisco Kid-del és Jan Vervloet-tel (Fiocco) közösen béreltünk egy stúdiót technikussal együtt, de totális csőd volt a végeredmény. Ekkor jött az ötletünk négy barátommal közösen, hogy csináljunk egy saját zenei stúdiót. Az első szintim egy Juno-6 volt (örök kedvencem azóta is) midivel. Szinte szétrobbantotta a hangszóróimat a sub oszcillátorával. Mindannyian összedobtuk a kütyüinket, amink volt és elkezdtünk kísérletezni, de négy különböző rálátással a zenére egyértelmű volt, hogy ez nem fog sokáig tartani, ezért összeálltunk Bart-tal és ketten folytattuk tovább. Bart-tal zeneileg felemeltük egymást és nagyon jó barátok is lettünk. Kellettek még további felszerelések, ezért elkezdtünk rádiós jingle-öket gyártani, pár százat összeraktunk, hogy abból is stúdió cuccokat vásároljunk. Akkoriban úgy éreztem, hogy a hangzásunkra igencsak ráférne a fejlesztés ezért úgy döntöttem elmegyek a bankba és felveszek 30 000 eurót kölcsönként, amiből egy mix konzolt terveztem vásárolni. Az első bankból kivágtak, de a másikban, bingo, megkaptam az összeget. Persze otthon a szülőktől megkaptam a „te megőrültél!” dumát. Alig tudtam valamit a zenéről, kockáztattam, de valahogy éreztem, hogy meg tudjuk csinálni.
További zenéket írtunk és én meghívtam Alex Trappeniers-t, aki ugyanabban a faluban lakott, mint én, hogy meghallgassa a demóinkat. Alexnek volt egy lemezcége, amit BIG TIME International néven közösen vitt Laurant Vanmeerhaege-gel és Jo Borremans-szal (a Cubic 22 formációból). Végül leszerződtünk ide. Kicsit később Alex bemutatott minket Marc-nak és más dj-knek is. Marc-nak volt egy lemezboltja, amit minden héten meglátogattunk, vagy hetente egyszer ő jött el a mi studiónkba. Új technó zenéket hallgattunk folyamatosan, hogy inspirációt gyűjtsünk, emellett minden héten olyan hangmintákat keresgéltem, amit Bart-tal használhattunk.
Abban az időben az internet még épp csak indulóban volt, ezért szó szerint fizikálisan kellett keresnünk az impulzusokat. Persze folyamatosan jártunk a Montini nevű klubba, ahol Marc és Franky Jones (Bonzai Records) voltak a rezidens dj-k. A BIG TIME-nak különböző labelei voltak különböző stílusokkal, így Bart és én mindegyiknek gyártottunk zenét, ami végül oda vezetett, hogy 15 különböző projektünk volt, amit folyamatosan menedzselnünk kellett.

EGE blog: Fiatalon imádtam az ’Astrosyn’ című számotokat. Magyarországon hamar klasszikus státuszba emelkedett ez a zene. Emlékszel-e még bármire a készítésének a folyamatáról? Számomra űrszimfóniának hangzott. Milyen felszerelést használtatok a megírásakor?
LM: Az 'Astrosyn'-nal az volt a célunk, hogy megmutassuk a Montini klub mit is jelent számunkra: kemény, gyors, techno, trance, nyers erő! Azt gondoltam nyerő ötlet lesz a TB 303-at különböző rétegekben használni benne, ettől szólhat igazán nagyot! Bart a többin részén dolgozott, mondani sem kell, hogy nagyon elégedettek voltunk a végeredménnyel. Igazából nem is fogtuk fel a hatását a dalnak, illetve a több track-ünknek sem, annyira a zeneírásra koncentráltunk csak. A fellépéseink zöme Németországban volt, lövésem sem volt, hogy Magyarországon is híres lett a darab. Napi 16 órákat töltöttünk a studióban a hétköznapokon, a hétvégéken meg ott voltak az élő fellépéseink. Evés, alvás és a zenén agyalásról szólt az életünk.
A kirakós minden eleme összeállt, a felszerelés, az effektek, a keverőpult, és maga a tudásbázis.
Ekkoriban történt, hogy meglátogatott minket Herman Gillis a stúdiónkban, hogy eladjon nekünk néhány filtert, amit ő készített, aminek a hátulját szó szerint csak egy ragasztószalag fogta össze. Kettőt vettünk belőle. Később tökéletesre csiszolta ebből lett a legendás Sherman Filter. Olyan projektjeinknél használtuk, mint a Gravital Force, Propionic és még sok másiknál is. Fejlesztettük az Atari ST32MB-os gépünket is egy 44 mb-os merevlemezzel, amit a legendás Front 242-től vásároltam. Szükségünk volt a tárhelyre, mert idő közben egy Akai3000-es samplert is beszereztünk.

EGE blog: A Pulse 2 Rhythm remixe a Scotti Deep féle Brooklyn Beats-nek hatalmas underground himnusz volt itt Magyarországon, köszönhetően Tommyboy-nak, aki ezt a verziót feltette a legendás House Matic Classic CD-jére. Dj Budai is felpakolta a The Vectif vs. The M. Experience ’Tunnel’-jét a Dj Mix Vol. 2-re, valamint Dj Junior is pörgette az 'Astrosyn'-t a Club Speed Classics kiadványán. Hallottál róla, hogy a munkáid ennyire népszerűek voltak nálunk?
LM: A dolgok olyan gyorsan történtek. Minél többen ismertek meg bennünket, annál több remix felkérést kaptunk. Tisztában sem voltunk a zenéink által generált hatásokkal.

EGE blog: Zzino vs Accelerator, Housetrap, Pulse 2 Rhythm, Viper, Montini Experience mind olyan projekt, amelyekben közreműködtél. Melyik projekt állt a legközelebb a szívedhez és miért?
LM: Nincs különösebb kedvenc dalom vagy formációm. Mindegyikben Bart és az én zeneiségem egy része tükröződik vissza. Mondhatni fiúk, akik a játékszereikkel zenét készítenek.

EGE blog: Mit csinálsz manapság? Ha jól tudom, egy hosszabb kihagyás után visszatértél a zenei bizniszbe. Carl Drake néven készítesz zenéket. Mi van betervezve a következő hónapokra zenei szempontból?
LM: Az elmúlt harminc év zömét Thaiföldön relaxálva töltöttem, amikor Tom barátom megkeresett, hogy írjunk zenéket közösen, így születettek meg a Da Bug és a Teknojunk nevű labelek. Azt csinálhatunk, amit szeretünk és a dj-k eldönthetik milyen stílus is ez valójában. Megannyi tanulás után is próbáljuk a lehető legmagasabb szinten tartani a sound design-t, a mixing-et és a maszteringet is. A következő megjelenésünk januárban lesz a Technojunk-on Anarchy néven, mindenképp csekkoljátok. Látogassátok meg a weblapunkat dabug.net címen és kövessetek be instagramon is bennünket! Nagyon köszönöm minden magyar honfitársnak a támogatását az évtizedek során. 

Stílusmustra Vol. 1.: Speed Garage

A speed garage '97-98 környékén vált az elektronikus overground egyik meghatározó sound-jává, ám amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ment is. Persze nem tűnt el nyomtalanul, fúziók révén manapság is továbbél. Hogy honnan jött, hová tartott és mit hagyott maga után e kérészéletű stílusirányzat, azt megtudhatjátok alábbi írásomból.
Induljunk a kályhánál, azaz értelmezzük, honnan is jött a speed garage, mint műfaj.
Kezdjük a bonyolultabb faktorral, a garage-gal. A garage tradicionálisan egy érzelmesebb, hátradőlősebb, vokálosabb formája a house zenének, a stílus hazájában az Amerikai Egyesült Államokban a soul és a house egyedi egyvelegét értették rajta. A stílusmegnevezés egy éjszakai szórakozóhelyről a Paradise Garage-ről kapta a nevét, ahol ilyen típusú zenéket játszottak a '80-as években, bár ekkoriban még nem garage-ként címkézték fel az itt lemezjátszókra kerülő különleges korongokat.
Ez a zene a tengerentúlon hatásos volt, viszont az örök újító britek számára eredeti formájában nem hatott átütő erővel, ezért megalkották a saját definíciójukat a garage-ra. Ennek előzményeihez tartozik, hogy a '90-es évek közepén az Egyesült Királyságban jungle bulikon a kisteremben garage szólt. Azért, hogy a stílust a jungle kedvelőkhöz közelebb hozzák nemes egyszerűséggel felgyorsították a garage számokat. A szokatlannak ható zenét a lejátszási mód alapján a média speed garage-nak kezdte "csúfolni". A dj-k általában a vokál nélküli, dub változatokat preferálták, a vokálok hiánya pedig az MC-knek engedett teret, akik így szabadon rímelhettek a lemezeken.
A modern speed garage sound pionírjaként sokan Armand Van Helden-t nevezik meg, aki pusztán kiváncsiságból kezdte el vegyíteni a jungle hangzást a garage-gal, bár az ekkoriban ezt inkább experimentális house-nak nevezték, mint speed garage-nak (amit szélesebb körben '97 elején kezdtek el használni). Az első alapmű a Sneaker Pimps 'Spin Spin Sugar'-jához készített Van Helden átirat volt, amely az átlagos garage-hoz képest nehezebb, vaskosabb (jungle-ból és reggae-ből ismert) basszusokat és több time stretching-et használt. A speed garage számok velejárói továbbá a hatásvadász kiállások, a géppisztolyszerű effektek.
A speed garage korai népszerűsítői közé tartozott még a The Dreem Teem, a Tuff Jam, valamint olyan kalózrádiók, mint a London Underground, ICE FM, Magic FM, Mac FM, Upfront FM, Freek FM. Ebben az időszakban a szcénát "sunday scene"-nek csúfolták, mivel a promóterek többnyire csak a vasárnapokon tudtak helyet bérelni rendezvényeiknek (a tulajdonosok a péntek és szombat estéket olyan rendezvényeknek adták ki, ahol népszerűbb stílusok kaptak teret).
A labelek is felfedezték a speed garage-ban rejlő pontenciált, a Confetti, a Public Demand, a 500 Rekords, a Spread Love és a VIP is erre a sound-ra kezdett el koncentrálni. Mint ahogy említettem a mainstream áttörésben Armand Van Helden 'Spin Spin Sugar' remixe segített, ám a mai értelemben véve a Double99 formáció volt az első, akik speed garage klasszikust tettek az asztalra. A temetői hangulatot megidéző 'Ripgroove' fogyaszthatóbbá tette az Armand-féle experimentális vonalat. A következő mérföldkőnek a 187 Lockdown projekt 'Gunman'-je számított, amely nagyjából azonos formula szerint épült fel, mint a 'Ripgroove', csak egy chime-szerű hangszerrel bővítette a speed garage hangzás arzenálját.
Az emberek gyakran vitatkoztak arról, hogy meddig is tágíthatók a speed garage stílus határai. A boltokban megtalálható válogatásokon olyan számok is felbukkantak, mint Josh Wink 'Higher States Of Consciousness'-e, vagy Rosie Gaines 'Closer Than Close'-a, amelyek túl öregek voltak ahhoz, hogy speed garage-ként lehessen a mai értelemben nevezni őket, s egyébként sem volt semmi közük az irányzathoz. Mint ahogy történt az a hardcore-ral és a jungle-lal a kommersz house producerek is megszagolták a siker illatát, hogy ez a stílus lehet az ugródeszka a slágerlistára való betörésükhöz. A hirtelen jött népszerűség, a kommercializálódás, illetve az ötlettelenség (ugyanazok az elemek variálódtak oda-vissza) meg is ölte a zenét, amely számtalan ágra szakadt s élt tovább. 1998 közepén a speed garage UK garage és 2step-ként élt tovább, s olyan stílusokkal kezdett el fúzionálni mint a hip-hop és az angol urban music.
A stílus 2000-ben érte el tetőpontját, mint UK garage (ismertebb előadók MJ Cole 'Sincere', Wookie 'Battle', Artful Dodger 'Movin' Too Fast', Craig David 'Fill Me In'), bár addigra már totálisan másképp hangoztak a garage zenék, mint a kora kilencvenes években. A 2step annyiban nyújtott újat, hogy funky elemeket is felhasznált (R&B vokálok, jobban kikevert alapok, eltérő dobséma). Ezek a zenék lassabbnak tűntek a hagyományos four-to-the-floor ütemes garage-hoz képest, a pad-ok és string-ek új színt hoztak, ám ezek sem menthették meg a stílust, hogy mainstream-ként meghaljon, majd átalakulva underground alkotóelemként ismét feltámadjon.

Forrás: Deep Zone Musix - 2010. április    

Kihagyhatatlan speed garage darabok:

Track by track: Slam Jr. - House Matic Club Hits Vol.1

Jelen rovat indításához Dj Budai a 'Techno House Classics' 25-ik születésnapja kapcsán készült videós anyaga adta az ötletet, ahol a mixlemezre került számokról osztotta meg személyes gondolatait Imi.
A 'Track by track' koncepcióján annyit csavarunk, hogy itt arra figyelünk, hogy ki húzódik meg az adott alias mögött (inkább a lexikális tudást és kapcsolati hálót előtérbe tolva), hogy milyen további említésre méltó munkája volt még az illetőnek, valamint milyen érdekesség fűződik még az adott producer nevéhez.
Első kiszemeltünk egy kevésbé hájpolt, de annál kellemesebb darab, a 'House*Matic' brand második "gyermeke', a Slam Jr. által jegyzett 'House*Matic Club Hits Vol.1-e 1998-ból.
A brand építését megkezdő 'House*Matic Classics' Tommyboy mixelésében eléggé magasra tette a lécet, így egyértelmű volt, hogy lesz folytatása, de inkább az aktuális trendekre és számokra fókuszálva. A 'Club Hits' széria első darabja a '90-es évek derekára országos hírnévre szert tevő Slam Jr. munkája, akinek történetesen ez volt az első hivatalos mix CD megjelenése. Ekkoriban a funky, filter és groovy house-ban utazott és ezt tökéletesen hozza ez a mix, ráadásul szinte a korszak majdnem minden valamire való, menő house producere szóhoz jutott (Roger Sanchez, Armand Van Helden, Olav Basoski, Silvio Ecomo pl.). Lássuk hát a a tracklistában szereplő darabokat részletesebben!

1. Huff & Herb - Feeling Good (Epic Mix) [1997 - Blue Orange]
Nina Simone 1965-ös 'Feeling Good'-jának epic house spin off verziója igazi mestermunka. Már az intró is sejteti, hogy nagy utazás veszi kezdetét, majd a chunky groove és az eredetiből ismert vokál megkezdi munkálkodását és egyből a dolgok sűrűjében találjuk magunkat. 
Ben Langmaid-et (Huff) és Jeff Patterson-t (Herb) a projekt mögötti két producert más munkákból is ismerhetjük. Langmaid Roland Armstrong oldalán (Rollo a Faithless-ből) Huff & Puff-ként is ténykedett, valamint 2014-ig a La Roux formáció zenei agya volt Elly Jackson énekes mellett, valamint
W.O.S.P.-ként Katherine Ellis vokalistával kiegészülve elkövette 2001-es 'Gettin Into U'-t (ami egyébként Laurent Garnier 'Man With The Red Face-ből' adaptál és a Rollo-val ápolt jó kapcsolata révén egy Faithess remixet is kapott az EP-re).
Jeff Patterson pedig a The 3 Jays-ből lehet még ismerős, akiknek a 'Feeling It Too' volt a legnagyobb slágerük még 1999-ből.

2. Housegroove - I Take [1998 - UGAR]
Tipikus french house track, funky mintával, némi tribállal és dögös női vokállal. A Housegroove 'I Take'-je Antoine Clamaran és Martin Ekam-Dick közös projektje. A track először Montelimar projekt név alatt '98-ban jelent meg a Cola Records-nál The Lone Stuntman és Dirty Rotten Scoundrels remixekkel. A 'House*Matic Club Hits Vol.1.' vinyl EP edition mellett még egy 1999-es Straddle Up Music-os válogatáson bukkant fel.
A zenében felhasznált Earth, Wind & Fire 'September' sample biztosan nem segítette a track megjelenést követő utóéletét, kivéve ha jó pénzt fizettek a jogtulajdonosoknak (ami gondolom nem történt meg), mert akkor nem kellett volna "bújtatni" a produkciót és a nyúlás tényét (és sok-sok más kiadványra is felfért volna).

3. D'Menace - Deep Menace (Spanking Mix) [1997 - Maestro Recordings]

A D'Menace Sandy Rivera és Jay 'Sinister' Sealée projektje (a Kings Of Tomorrow szintén az ő alteregójuk), a 'Deep Menace' pedig Jimmy "Bo" Horne 1978-ra datálható klasszikusának a 'Spank'-nek az adaptációja.
Sandy Rivera neve garancia a minőségre, munkái konstansan hozzák a funky és deep house kellemes elegyét, elegáns ritmusokon tovagördülve.
Itt nem finomkodtak, beálltak a sorba, találtak egy filterezhető és variálható főtémát (ami szépen kimintázható rögtön a 'Spank' első taktusaiból) és a vokált a 'Spanking Mix' kihagyta, ettől pumpálósabb, vadabb a track.

4. The Funkjunkeez - Got Funk (Heavy In Da Bass Mix) [1997 - Strictly Rhythm]

A jö öreg Roger Sanchez is felbukkan itt a 'The Funkjunkeez' emblematikus 'Got Funk'-jával. 

Talán itt sem kell sokáig részletezni, hogy ez is egy adaptáció, mégpedig a vokál a Positive Force 'We've Got The Funk'-ját mintázza vokáljában (igaz Redman 'Can't Wait' acapella-jából átemelve) a derék Roger. A baseline-hoz egészen odáig merészkedett, hogy a The Clash 'Radio Clash'-sét dobta be, persze ezt a vájtfülűeken kívül csak a die-hard Clash rajongók szúrták ki. 

A 'Heavy In Da Bass Remix' egy jól eltalált speed garage verzió, szépen hadrendbe állítva a kérészéletű stílusirányzat legfőbb és leghatásosabb elemeit.

Dj Junior is döngette a 'Got Funk'-ot a 'Hot Mix 2'-őn, igaz ő a Da Mongoloids remixében, amit Armand Van Helden-nek köszönhetünk szintén a speed garage jegyében.

5. Les Indiscretes - Without You [1998 - Fresh Fruit]
Olav Basoski a speed garage hangzásba is belekóstólt, a 'Les Indescretes' projekt ennek jegyében fogant. Ha lehet így fogalmazni ezt a feladatot is Basoski-san oldotta meg, mert nem az örült angol hangzást dobta be, hanem az iskolaindító Armand Van Helden féle kifinomultabb verziót, női vokállal, csatogós ritmusokkal és egy gyomorrángató baseline-nal (a B oldalon felbukkanó 'The Way pedig pont a fordítottja). Számomra ez a válogatás egyik meglepetés track-je, amit előszeretettel ismételtettem a CD lejátszómban.
A lemezt gondozó Fresh Fruit Records (Dj Zki & Dobre tulajdonlásával) jegyzett egy másik Les Indiscretes EP-t is ugyanebben az évben. A 'Mob Hunter' kicsit 187 Lockdown 'Gunman'-jét és Serious Danger 'Deeper'-jét idézi, míg az 'Excession' a The Wideboys féle csapatós feeling jellemzi.

6. Armand Van Helden pres Jungle Juice - Egyptian Magician (EHR's Disco Times Mix) [1998 - UCA]
Kis sejtette, hogy Chris Liebing egykoron még nem szikár, szögelős techno-ban utazott, hanem a house hangzásban is otthonosan mozgott. Az E.H.R. alterego tagjai Liebing mellett: Andre Walter, Antonio Jose Ferro, azaz művésznevükön Andrew Wooden és Toni Rios. Mindannyiukra a techno szcénában betöltött fontos szerepük miatt emlékszik rájuk, de a house és techno határán lavírozó hangzásokat is villantottak kiadványaikon (erre jó iskolapélda az 1996-os 'Enrapture' EP-jük, amit Danny Tenaglia pörgetett előszeretettel).
Szóval visszatérve Armand-ra, Jungle Juice álnéven készítette a számot, amit 1994-ben a legendás Nervous Records adott ki. A közel-keleti fúvós és percussion minták abszolút jól passzolnak a sötét tribal alaphoz. Az E.H.R. trio mondhatni egy totál új diszkóban megmártott tracket írt a 'You've Got To Be There' rigmus meghagyásával (ami Kadoc 'You've Got To Be There'-jének is szerves része amúgy).

7. The Happy Human - Blow Your Own (Original Mix) [1998 - CC Records]

Jim 'The Happy Human' Sullivan egy igazi vidám, sallangmentes produkcióval igyekezett mosolyt csalni mindenki arcra. A 'Blow Your Own' amolyan fújom a magamét típusú örömzenélés.

A vicces duda szerű effektre valamiért rajzfilm miliőt kölcsönöz, viszont a komoly groove már jelzi, itt nem a poén a fő csapásirány. Kisvártatva megérkezik a dal karakterét nagyban befolyásoló szaxofonszóló, ami tutira valahonnan mintázva lett, bár az alapanyagot sehol sem találtam meg. Igazából egy idő után maga alá gyűr az ultimate feel good faktor és tipikusan az a darab, amit bármikor-bárhol felismernék pár taktus után. 
A tracket egyébként Slam Jr. után egy évvel Sterbinszky is pörgette az 'Egy Nyár a Flörtben' anyagán, csak ott a kicsivel klubosabb Marc Van Dale & Enrico verziót.
Apró érdekesség, hogy Sullivan a The Wideboys duóban Eddie Craig oldalán sikert-sikerre halmozott 2Step, garage és speed garage alkotásaikkal. Emellett legalább 30 különböző projektet futtatott még emberünk, számomra még a Bodie & Doyle (igen a 'Headloop' ismerős lehet a 'HM Club Hits Vol.2'-ről) volt igazából ismerős ezek közül.

8. Manjaro - The Creator [1997 - Spiritual Records]
A holland (haarlem-i születésű, ugyanúgy, mint Olav Basoski, akivel a későbbiekben közös trackek is készültek) Georgio Schultz fő projektje volt a Manjaro, amin 1994-től 2000-ig volt aktív. Ezt követően saját nevén Georgio Schultz-ként vagy Georgio-ként voltak még kiadványai zömében groovy house produkciói, általában a Spiritual Records gondozásában.
Schultz további említésre méltó projektjei (a teljesség igénye nélkül): The Shadowman, Limitation, Stargate, Beathoven, Epsilon, Dj Georgio, Kasjmir.
A 'The Creator' - tipikus holland pumpin house - megjelenése után két évvel jött ki Dj Georgio pres Manjaro 'Apperception'-je, ami pedig Sterbinszky 'Trance Sound of Dance Tuning Disco'-ján bukkant fel, klasszikus klubtrance hangzással felvértezve.

9. Continental Trash - Everydrumbeat [1998 - Continental Records]
Igazi egyszámos előadó, akinek egy EP-n (rajta egy track kétféle verziójával - 'Everybody' vokállal és az 'Everydrumbeat' vokáltalanítva) kívül nem termett túl sok babér. A szerzők kilétét nem volt könnyű kinyomozni, viszont a 'House*Matic Club Hits Vol.1' anyagából készült EP-n is felbukkan az 'Everydrumbeat' és a két producer Jerry Bouthier és Paul Woods neve. Bouthier az Electrique Boutique formáció tagja volt (Dan Hewson, Jerry Bouthier, Maxine Barker, Simon Grainger). Az EB fő műve az 1999-es 'Revelation' volt, ami igazi trance anthem volt, még Ferry Corsten is készített rá remixet.
Ha belegondolok volt humorérzéke a srácoknak, ugyanis a lemezt gondozó Continental Records első kiadványaként a Trash-t bedobni artist névként elég meredeknek tűnik.

10. Alex & Tommyboy - Hot And Wet [1997 - Juice Records]
Egy korai gyöngyszem, amit először a 'Dee Zone Trax' első részén hallottam, igaz ott Daydream-ként futottak még a srácok, s a 'Hot & Wet (Life Moves Remix)'-ével nyitották a hazai piacon elsőnek számító, kimondottan elektronikus zenékre fókuszáló, mára már kultikusnak számító válogatást. A tény az, hogy ugyanebben az évben 1997-ben Tommyboy Juice Records-szán már Alex & Tommyboy-ként futott a projekt, maga a zene kicsit másképp lett megoldva az arrangement tekintetében és rákerült a hírhedt 1990-es acapella C'hantal 'The Realm'-je.
A tribal elemeket a hipnotikus main string-gel, valamint a szuggesztív vokállal ügyesen ötvöző original az egyetlen magyar vonatkozású produkciója a mixnek (ilyen tekintetben az első magyar hivatalos DJ mix, ami hazai számot szerepeltetett a tracklistáján).

11. Sil - Windows '98 (The Sharp Smash And Grab Remix) [1998 - Hooj Choons Records]
Egy újabb korai, 1991-es Olav Basoski klasszikus (techno-trance skatulyába sorolják), ezúttal Sil álnév alatt. Én korábban abban a hitben voltam, hogy az eredeti kiadvány a legendás Work Records-szön jött ki, de a discogs megcáfolt, mivel először a (szintén holland) Rhythm Records-os 'Solid Circles / Windows' EP B oldalán bújt meg ez a remekmű.
Hét sztendővel később a kilencvenes évek második felének legérzékenyebb fülű mágusa/label guruja Red Jerry remek érzékkel licenszelte az original darabot és uszította rá a Sharp Boys-t remixerként (egy két lemezes remix pakk részeként). A 'Sharp Tools' hangzása szépen vegyül az eredeti fődallamával, abszolút partibomba (ez azért alap volt ekkoriban Mitchell-éktől.

12. Silvio Ecomo - Woodworks [1997 - Bango]
Rabon O. Brunings aka Silvio Ecomo is elég szép karriert épített magának az agressziv, triballal megküldött pumpin, speed garage kreációival, köztük nem egy Magyarországon is sláger lett ('Uprising', 'Standing', 'Woodworks'). Utóbbi darab a Randy Katana által gründolt BPM Dance oldalága volt Mac Zimms-szel és Ecomo-val kéz a kézben Bango Records-ként.
A 'Woodworks' a második Bango kiadvány, ami egy elég minimál, groovy darab, ahol a percussion-ök sűrűsödése adja az igazi intenzitását.
A kiállásban megérkik Big Moses feat. Kenny Bobien 'Brighter Days' acapella-ja és szépen egybeforr az eredeti komor textúrával, feldobva kicsit a hangulatot. 

13. Jesus Loves You - Generations Of Love (Timewriter Bootleg Mix) [1998 - UGAR]
A '80-as években igazán jól ment Boy George-nak és a Culture Club-nak, ám a '90-es években az egyre jobban a mainstreambe beszűrődő elektronikus zene új utat adott George-nak, aki Jesus Loves You alteregóján, mint Angela Dust adott elő. A melankólikus, tipikus kezdeti stílusolvasztó elektronika nagyon is jól állt neki, később nem csoda, hogy itt kötött ki (emlékezzünk csak a Ministry of Sound mix CD-ire, ahol HD mixeket hallhattunk, ugyanis eleinte Boy George képtelen volt két lemezjátszóról pontosan mixelni. De ne szaladjunk ennyire előre, az 1990-es szám a francia Jean F. Cochois aka The Timewriter révén kapott egy dögös - bár unofficial - deep house köntöst Boy George vokáljával megfűszerezett produkció. Külön öröm, hogy ez is track is megjelent a fentebb említett vinylen és unreleased státusza miatt a mix egyik igazi kuriózuma.
Érdekes tény, hogy a 'HM Club Hits Vol.2' is Timewriter produkcióval ér véget, mégpedig a 'Generations of Love' remix hangzására kísértetiesen hasonlító 'Belief'-fel.

Csilla a 'Play With The Voice'-ról: "Ez egy egyszeri felvétel volt, javítatlanul"

Az olasz house veterán Joe T. Vannelli 1993-ban készített el egy egészen újszerű produkciót, melyhez a magyar Domonkos Csilla adta becses hangját. Domonkos Csilla Magyarországon végezte komolyzenei tanulmányait. A '90-es évek elején került Milánóba, itt fedezte fel Joe T. Vannelli különleges tehetségét. Csilla nem sokszor nyilatkozik a sajtónak, ezúttal kivételt tett és mesélt kicsit az elektronikus zenei kötődéséről és a Joe-val való közös munkáról, produkciókról.

EGE blog: Hogyan került kapcsolatba Joe T. Vannelli-vel? Honnan jött az ötlet, hogy az akkor még gyerekcipőben lévő, a szárnyait bontogató elektronikus zenei világba szerződjék énekesnek komolyzenei képzetséggel a háta mögött?
Domonkos Csilla:  Joe-val a milánói Cinemusic stúdióban ismertük meg egymást. Akkoriban én egyrészt klasszikus éneket tanultam Milánóban, másrészt a filmzeneszerzés rejtelmeibe ástam magam bele. Ugyanezen a helyen dolgozott Joe meghívásos alapon, mint speaker. Ha jól emlékszem akkoriban kezdte "bontogatni szárnyait ", mint DJ, s egyik alkalommal megkérdezte, hogy lenne-e kedvem átugrani a stúdiójába. Mivel alapvetően egy nyitott és befogadó ember vagyok, ezért gondoltam, hogy miért is ne, próbáljuk ki.

EGE blog: Mesélne a 'Play With The Voice' keletkezéseinek körülményeiről? Ön győzte meg Joe-t, hogy magyar szöveg és a mai napig utánozhatatlan improvizálás kerüljön a trackbe vokálként? Milyenek voltak ez első visszajelzések az elkészült track kapcsán?
Domonkos Csilla: Alapvetően az én ötletem volt, két számomra fontos dolgot szem előtt tartva: csináljunk valami újat, illetve nagy kedvencem az impresszionizmus, mint stílus. Mind a képzőművészetben, mind a zenében. A pillanatnyi, futó benyomásaim, egyéni hangulataim tükrözik a változó valóságot ebben a track-ben. Ez egy egyszeri felvétel volt, javítatlanul. Egy éjszaka adott pillanata a stúdióban. A visszajelzésekben szerintem tükröződött mind az, amit szerettem volna közvetíteni. Alapvetően erős döbbenetet váltott ki első blikkre. Nem igazán tudták hova tenni, de az energiát érezték.

EGE blog: Ezt követően több Joe T. Vannelli nevével fémjelzett produkcióhoz is adta a hangját, így a 'Voices In Harmony'-hoz, a 'Man On The Moon'-hoz (ami az Ön neve alatt jelent meg Joe T. Vannelli és Robert Miles remixeivel karöltve), a 'Fantasy'-hez, vagy éppen 'A Night In Budapest'-hez. A felsorolt közös munkák közül van-e személyes kedvence?
Domonkos Csilla: Nincs igazán kedvenc. Mindegyikben van valami, ami kedves a számomra.

EGE blog: Itthonról mennyire ismerték az Ön tevékenységét akkoriban? Nem voltak megkeresései hazai producerektől?
Domonkos Csilla: Nem tudok róla, hogy ismerték volna, persze tisztelet a kivételeknek. 

EGE blog: Mennyire követi manapság az elektronikus zenei történéseket? Mivel foglalkozik jelenleg?
Domonkos Csilla: Nem igazán követem. Animációs filmekhez írok zenét és készítek sound design-t. De még az is lehet, hogy hosszas unszolás után a közeljövőben beadom a derekam egy új elektronikus track-re.

Hazai vonal retrospektív - magyar electronica top 10

Sorozatnyitó trance top 10-ünkre elég sok pozitív feedback érkezett így mindenképp úgy éreztük, hogy folytatnunk kell tematikus magyar top 10-es listáink publikálását.
Ezúttal kicsit lassítunk a tempón (BPM szempontból) és egy igen népes mezőny, az electronica kategória kiélezett versenyét követhetjük végig.
Azt meg kell jegyeznem, hogy kicsiny hazánk elektronikus zenészeinek - stílusól függetlenül - külföldi jó hírnevét nagyban formálta erről a listáról Yonderboi, Marcel és a Neo formáció, akik önerőből mondhatni évtizedes technikai hátrányból megmutatták, hogy a magyar virtust és kreativitást nem kaszálta el 40 év kommunista diktatúra sem.

Hungarian Electronica Top 10

1. Neo - Kontroll [2003 - Magneoton]
Amikor 2003-ban az Antal Nimród rendezésében készült 'Kontroll'-ra teljesen véletlenül beültünk az egri moziba nem sejtettem, hogy a filmzenét a Neo jegyzi (ekkora már túl voltak a 'Lo-Tech Man, Hi-Tech World' albumukon, amiről a 'Renard' és az 'Everybody Come On' is a bekerült a filmben elhangzó darabok közé). Aztán amikor lesett állal kijöttem a végén nyugtáztam, hogy mind a film és mind a zene nagyon rendben volt. A film egyébként mai napig a kedvenc magyar movie-m. Az aláfestő sounndtrack remekül hozza ezt a sötét, magába fordulós, kiútkeresős miliőt, ami néha romantikus, szentimentális elemekkel reagál a storyline szerint szövődő románcra Csányi Sándor és Balla Eszter között. A főcímdalnak szánt 'Kontroll' annyira magába szippant, hogy onnan nincs visszaút. Vegyül a szitár és a trombita a dub-os reverbekkel és a szigorú, de nem igazán táncolható breakbeat-tel és epikus vokállal. Letisztultságában és hangzásában a mai napig se tudta itthonról senki sem megközelíteni ezt a szintet véleményem szerint.
Ez volt az utolsó nagylemez a Moldvai Márk - Milkovics Mátyás féle eredeti, alapítói felállásban (Hódosi Enikővel és Kőváry Péterrel már kiegészülve, akikkel Milkovics a projektet tovább vitte Moldvai kilépését követően).

2. Yonderboi - Pabadam [2000 - UGAR]
A mernyei csoda, Fogarasi László alig volt 20 éves, amikor debütáló albumával a 'Shallow and Profound'-dal tarolt világszerte. Yonderboi-t egyébként Tommyboy fedezte fel még 1998-ban, amikor a lassabb, bedőlősebb műfajoknak otthont adó Juice Records kiadóján megjelentette Laci 'Cinammon Kisses' című debütáló EP-jét.
A 'Shallow and Profound' LP ügyesen ötvözi a sampling technikát az élőzenei improvizációkkal, utóbbiban a Fender Rhodes-t gyepáló Zságer Balázsnak köszönhetjük (azt már csak halkan jegyzem meg, hogy az első LP után kilépő Zságer és Dj Bootsie ezután Zagar-ként tolta tovább).
Az egész nyakon öntve némi keleti-európai zenei flashback-kel, kreatív feldolgozásokkal, valamint egyfajta gyermeki bájjal, ami a borítóról az érettségi tablóképeket idéző "beállításban" Yonderboi imázsán keresztül megjelenik.
A 'Pabadam' egy könnyed nyári szilofonos imprózás, amiben a hazai lounge történelem egyik első korszakos slágerét köszönthetjük.
Érdekesség, hogy a  2000-ben a Mole Listening Pearls égisze alatt megjelent EP-n megtalálhatjuk a szám Paul Legere verzióját, amit szintén Laci készített, csak tánctérre optimalizálta ezt az örökzöld darabot (még ha jól emlékszem egy jégkrém reklám zenei aláfestőjeként is hallhattuk pár éve).

3. Karányi - Dallam [2002 - Juice Records]
A 'Dallam'-nak sokan a Fever féle 4/4-es klub verzióját pörgették, viszont nálam az eredeti vonult be a 'hall of fame'-be. Karányi Dani 2002-es 'Oktogon' című lemezével iszonyatosan magasra tette a szakmai mércét, a csodálatos vokállal tűzdelt, pörgős ritmuson sikló bársonyos riffek és imprók mesteri hatásfokkal olvadnak egybe és nem engednek közel 10 percen át. Ha fentebb a 'Pabadam'-ról írtam, hogy a hazai lounge zenék korszakos slágere, ugyanezt liquid d'n'b vonatkozásában elmondhatom a 'Dallam'-ra is.
És ismét a Juice Records / Tommyboy volt a projekt felkarolója, hihetetlen milyen jó füle volt ezekhez a produkciókhoz (is). Respekt!

4. The Cas!o Samples - Wintertour [2001 - EverEast Productions]
Ahogy azt a legutóbbi Lyrics of the moment Vol.125-ös szerepléskor már előre belengettük a 'Wintertour' előkelő helyet szerzett az all time elektronika top 10-ben. Ez a melankólikus, de karakán megszólalás némi Depeche Mode és Jean-Michel Jarre romantikával megfejelve egyszerűen telitalálat. 
Nem is csépelném tovább a szót, induljon el a kezünk a play gomb irányába!

5. Gero - Costa Del Sol [2002 - Juice Records]
A váci születésű Nagy Gergely aka Gero a helyi zeneiskolában pallérozta zongoratudását, később a latin és jazz zene fogta meg igazán. Ez tetten is érhető debütáló kislemezén a 'Costa Del Sol'-on, ami brazil napfényt és vérbő jazz struktúrákat olvaszt magába 4/4-es alapokon. Maga a track talán elfért volna a (szintén hamarosan érkező) house kategóriában, mint jazzy house, viszont a karakterisztikája miatt nem tudnám ennyire leegyszerűsíteni  a besorolását.

6. Nicole & Andrew J - Melodies [2000 - Juice Records]
Anno szenvedélyesen gyűjtöttem a FREEE Magazin CD mellékleteit. Ha jól emlékszem a 2000. április kiadásban jelent meg az első lemez, mégpedig a 'True Sounds of FREEE' válogatás, amin ismert és kevésbé ismert hazai produkciók munkáiból kaptunk egy csokorra valót. Ezen diszk utolsó száma volt Nicole & Andrew J közöse a 'Melodies', ami egyből magába szippantott álmodozós hangulatával, zongorafutamával és Nicole érintetlen hatású, kicsit háttérbe húzódó vokáljával. Erre még érkezik egy kis szkreccselgetés, ami András sajátja és ide is remekül illik.
Mint később kiderült számomra a track elsőként szintén Juice-nál jött ki, mégpedig a 'Future Sound of Budapest 3'-as válogatásán. Egyszerűen hihetetlen mennyire ledominálta a chill/downtempo/lounge/d'n'b szegmenst ez a kiadó.

7. Zagar - Breath In, Breath Out [2002 - UGAR]
"A következő 6 percben mozogjanak könnyedén". 2002-ben irtózatosan sokat pörgött ez a Zagar track, ami a Yonderboi mögül kivonuló Zságer Balázs és csapatának munkája. Zagar 'Local Broadcast'-je a 'Shallow and Profound' után a következő fontos lépcsőfok a hazai new jazz, trip hop, easy listening világában. Légiesen könnyed rhodes akkordok, ropogós ritmusok és egy fuvolaszóló adják a dal esszenciáját, egy női "narrátor" hanggal megfejelve. Talán ez a legkevésbé ismert darab a szelekciónkban, viszont annyira egyben van és totálisan megfogja a 2000-es évek eleji, a színes '90-es évekből átnyúló "carefree" életérzés lényegét.

8. Le Garage - Europa Camping [2000 - Record Express]
Pasztorális Gábor és Dobrocsi Krisztián közöse a Le Garage nevével először a 'True Sounds of FREEE' második kiadásán találkoztam 2001-ben. A 'Garage House' egy pumpálós house alkotás volt, ezért is ért meglepetésként, amikor meghallottam az 'Europa Camping'-et a 2001-es 'Juice Samples' válogatáson. Mint kiderült a szám nem itt, hanem Jutasi 'Sun-Set Cafe' nevű kiadványán csendült fel először, majd ezt követően a 'Balaton Grooves - Loungin' at Café Moló' válogatásán újrázott. Jazzy d'n'b a javából, hosszú, úsztatott intróval, finomabbnál finomabb harmóniákkal.

9. Marcel feat. Balage - On The Beach [1997 - Juice Records]
Dudás Marcell az első igazi hazai pionírja a külföldön ekkoriban már csúcson pörgő Cafe Del Mar hangzásnak. Az 'On The Beach' a 'Viginti Et Duo' LP-n megjelent verzióján Balage gitárszólójával és Latinovits Zoltán szavalásával felturbózott 45 másodperces intróval indulk. Valami hihetetlen laza feeling indul, valamiért Basement Jaxx 'Samba Magic'-je jut róla eszembe, csak kevésbé tánctér orientált, sokkal virtuózabb változatban. A nyári, koktélszürcsölős, napozós életérzés garantált!

10. Dj Bootsie - Houseriders Toward The Abyss [2004 - UGAR] 

A CSI Miami helyszínelőkben zenei aláfestésként felbukkant egy magyar népdal részlettel operáló modern track, ami mint később kiderült ténylegesen magyar szerző, Dj Bootsie (aka Solymosi Vilmos) műve. A 'Houseriders Toward The Abyss'-nek teljesen jól áll a népdal adaptáció, misztikus, időtlen érzést kölcsönöz neki. Bootsie Az Árral Szemben formáció alapítója, de felbukkant Yonderboi, majd Zságer Balázs mellett is a Zagar-ban, mire Bootsie-ként szólókarrierbe kezdett. A sort nyitó 'The Silent Partner' eklektikus hangzásával igencsak magasra tette a lécet, amit az ezt követő három másik LP-jén is sikeresen tovább vitt.