Save A Track For Me: szerzői albumon hallott, elfeledett remekművek

Az induló 'Save A Track For Me' rovatban kifejezetten olyan zenéket szedünk listába, melyek nem kaptak semmilyen single megjelenést, szimplán csak szerzői albumon szerepeltek, s ezért csak limitált figyelmet kaptak, rádióban/klubokban nem igazán csendültek fel, nem tudtak slágerré válni.

Jam & Spoon - To Get Out [1996 - Kaledioscope]
A Jam & Spoon duó sikere egyértelműen abban rejlett, hogy Jam aka Rolf Ellmer zeneileg jó érzékkel valósította meg azokat az ötleteket, amiket Spoon aka Marc Spoon DJ tapasztalataira építve hétről-hétre hurcolt be a stúdióba fellépéseiről. Az 1996-os 'Kaledioscope' albumuk talán sokak számára érződhet túlságosan pop-osnak, nyilván ebben nagy szerepe volt az első kimásolt single-nek a Plavka hangjával operáló, flamenco gitáros 'Kaledioscope Skies'-nak, viszont a Sony eladási számainak való megfelelésen túl azért a zeneiséget sem felejtették el az urak. A 'To Get Out' például egyből a liquid drum'n'bass világába kalauzol bennünket, szertefoszlatva, a popsallang kényelmes, álmatag három akkordos textúráinak egyeduralmát.

Kai Tracid - Bad Shape [2002 - Trance & Acid]
Véleményem szerint Kai Tracid signature albuma a 2002-es 'Trance & Acid' nagylemez volt, mellyel Tracid hangzásvilága önmagához (a korábbi B.B.E. 'Seven Days and One Week epigon sound-hoz) képest szintet lépett felfelé. Az LP három igen combos kislemezt termelt ki magából, a 'Deep Blue / Tiefenrausch', 'Too Many Times' és a 'Life Is Too Short', viszont tartalmazott még olyan muzsikákat, melyek megértek volna egy misét. Ezek közül is kiemelkedett a 'Bad Shape', mely szintén megvillantotta a Tracid eszköztár új elemeit, egy mesés dallamvezetéssel a kiállásban. Furcsállom, hogy még senki se fedezte fel magának, de adná magát egy friss bootleg-re szerintem!

Marusha - First Class Day [1998 - No Hide No Run]
A zöld szemöldökű nürnbergi rave iron lady nemcsak súlyos happy hardcore-t tud pakolni, hanem a lassabb dolgokban is otthon érzi magát. Persze ehhez szükség volt a Raver's Nature hathatós hangmérnöki segítségére. A kiérleltebb hangzás már az 1995-ös 'Wir'-en is érződött, viszont a korszellem a '90-es évek végére a tempó drasztikus visszaesésével a 'No Hide No Run' anyaga pont a legjobb környezetbe érkezett. A tribalos 'Free Love', a líraibb 'My Best Friend' és a groovy 'Ur Life' mellett a 'First Class Day'-ra már nem maradt kellő figyelem, pedig egy egész pofás kis darab, ami kicsit adja a Quench féle 'Dreams' hangulatát.

Mark' Oh - The Hunt [1996 - Magic Power]
Mark' Oh bevallom egy nagy talány számomra, aki számtalan stílusban próbálta megvetni a lábát több-kevesebb sikerrel. Az 1996-os második LP-je a 'Magic Power' pont egy 360 fokos fordulat zenei eredménye, hiszen a korábbi happy hardcore-os zsáner mázt zömében jóval lassabb funky/jazzy/swing house-osra váltotta. Azért a 13 track között megbújt egy nem várt gyöngyszem is, amit hangzásvilága alapján trance skatulyába tudnék tenni. A 'The Hunt a maga 150 BPM-es tempójával már elsőre is erőt demonstrál, a belepakolt dallamok és zenei ötletek pedig meglepően jól hozzák az üldözés/vadászat tematikájának hektikusságát.

Adam Beyer - Truncated Truth [2002 - Ignition Key]
Hogy a techno se maradjon ki zenei a szórásból mindenképp ide kívánkozott Adam Beyer 'Truncated Truth-ja a 2002-es 'Ignition Key' albumról, ahol szerencsére nemcsak 4/4-del dübörgő svéd ipari technót, hanem más izgalmas hangzásokat is találhatunk. A 'Truncated Truth' egy deep-es hatású stab-ből és egy éteri string dallamból merítkező breaks darab, melynek egyetlen gyengéje csupán a rövidsége (4:26). Aláírom, nem egy olyan produkció, ami belefér Beyer techno keresztapa imidzsébe, és annyira nem is nagyívű, mint a címadó 'Ignition Key' a maga detroiti inspirációjával, de egy kreatív zenei elme egy hiteles megnyilvánulása, ami megérdemli a figyelmet.

Folyt. köv.

Tudtad-e Vol.6.: A lengyelek 'One & One'-ja, Bach és a kommersz dance sikerek, Beam elkeseredett harca, az UB40 adta a jungle boogie-t Pierrot fülébe

Hatodjára egy igazán színes gárda állt össze az aktuális 'Tudtad-e' bejegyzésében. Ebből kiderül, hogy Robert Miles 'One & One'-ja egy lengyel énekesnő számának feldolgozása, Johann Sebastian Bach 'Toccata'-ja több elektronikus alapokon nyugvó sláger dallamvitelében is felbukkant. Dj Beam sajnos az életéért harcol, míg megtudjuk azt is, hogy Pierrot az UB40-tól hallott először jungle-t.

1. Robert Miles 'One & One'-ját eredetiben egy lengyel énekesnő adta elő
Maga az információ nekem is csak egy véletlenül megtalált wikipedia bejegyzés kapcsán jött szembe. A 'One and One' 1996-ban készült, a dalt íróként az a Billy Steinberg jegyzi, aki olyan kasszasikeret tudhat magáénak, mint The Bangles 'Eternal Flame'-je,  Cyndi Lauper 'True Colors'-sza, vagy éppen Melanie C 'I Turn To You'-ja. 
A számot először Lengyelország első Eurovíziós dalfesztivál indulója (1994 - Dublin, ahol első magyar indulóként Bayer Friderika az előkelő negyedik helyet szerezte meg) Edyta Górniak adta elő, aki az EMI International-lal kötött több lemezre szóló szerződést. A 'One and One' végül 1997-es 'Edyta Górniak' című LP-jén jelent meg, illetve kislemezen is kihozták a 'When You Come Back To Me' live verziójával együtt.
Mint az a legutóbbi Maria Nayler-rel készült Muzikxpress intejúból kiderült (5:30-tól kezdődően) a Deconstruction hozta őket össze Robert-tel, hogy készülhessen egy vokálos szám Miles debütáló albumára. Steinberg-ék dalát Edyta énekelte a rock-os hangulatú demón, amit Nayler-nek elsőnek megmutattak, hogy erről a dalról lenne majd szó. Bár a közös munkát követő Miles féle végeredmény nem igazán tetszett az eredeti szerzőknek, végül nem vétózták meg a megjelenést (és milyen jól tették!).

2. Johann Sebastian Bach 'Toccata'-járól páran lehúzták a kommersz keresztvizet
Bach a 18. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője volt számtalan nagyívű munkával. Ezek közül a 'Toccata and Fugue in D-minor' az egyik legismertebb munkája, amit a modernkori (tánczenei) producerek is aktívan használtak fel produkcióikban.
Ezek közül kettő "chartbuster"-ré avanzsált, elég csak Jam & Spoon 'Right In The Night'-jára és a 2 Unlimited 'The Real Thing'-jére gondolni.
A 'Right In The Night' nyitó flamenco gitárszólója a 'Toccata'-ból merítkezik. Felmerül alapanyagként továbbá Isaac Albéniz 'Asturias' című műve, ami egyérteleműen használja Bach-ot, de sokkal erőteljesebben kiemeli annak egyik jellegzetes dallamfoszlányát.
A 2 Unlimited 'The Real Thing' videóklipje a vizuális utalást is megteszi - egy szintetizátor, amin egy kopasz, maszkos figura játszik a háttérben magasodó sípszerű felépítmények miatt kimondottan orgonának is hihető. A dallam, ami kibontakozik a 'Toccata' sajátja, viszont később teljesen más irányba a kompozíció, viszont a produkció gerincét így is Mr. Bach adja.
Marco Glanz egyenesen odáig ment, hogy Sebastian néven jött ki 'Toccata' című hard trance szerzeményével, ami persze Bach kópia, de az igazi hangról-hangra egyezést a Pulsedriver remix hozza, ami nem cifrázza, odateszi, amit kell.

3. Dj Beam végstádiumú rákkal harcol
Michael Urgacz aka Beam, akit a Beam & Yanou formációból, valamint Sean Tyas-szal közös produkciói kapcsán ('Odin', 'Virtual Discotech', 'Amun') ismerhetünk végstádiumú rákkal küzd. Ami igazán kemény, hogy minderről a Facebook oldalán számol be, eközben új release-szei is jelennek meg, próbál pozitív maradni és nem feladni a kilátástalannak tűnő harcot. Legutóbb április 3-án posztolt állapotáról.
"Már semmi sem maradt a hagyományos orvoslásból, amit a rákom ellen ki tudnak próbálni. Sajnos a kemó nem működött, beleértve az antitest terápiát sem. A daganat tovább nőtt és még több áttét jelent meg a szervezetemben. Soha nem adom fel és próbálkozom "hagyományos" gyógyszerek nélkül is. Küzdj tovább, gondolkodj pozitívan, higgy Istenben és az összes pozitív energiában! Élvezd az élet minden percét, szórakozz, barátkozz ás használd ki, amit ez a gyönyörű bolygó nyújt nekünk."

4. Az UB40 'I Can't Help Falling In Love' EP-jének B-oldala tüzelte fel Pierrot jungle szenvedélyét
Korábban a Deep Zone blogon készült írásunk a 'Nagy stílusváltók és áthallók innen-onnan' címmel, melyben bemutattuk Pierrot - Megasztár zsűritag, Ganxta Zolee & Kartel, OJ Sámson illetve a korai Pa-Dö-Dő zenei producere - jungle kalandozásáról. Pierrot kezdő inspirációja egészen hihetetlen helyről érkezett, mégpedig a reggae slágergyár UB40 1993-as 'I Can't Help Falling In Love' kislemezéről.
"Nagyon emlékszem az első benyomásra, a UB40 egyik kislemezének B-oldalán találkoztam először a műfajjal, a 'Jungle Love' című önálló nótában. Mellbe vágott. Nem tudtam, hogy mi ez, csak egyszerre hallottam benne Londont, a jamaicai Kingstont, a technót és a raggát, és közben nagyon izgalmasan lo-fi hangzása volt, elsőre zűrös, megfejthetetlen ritmusképletei. Ettől kezdve kerestem a megoldást. Egyrészt hasonló felvételeket lemezeken, másrészt leírást a műfajról a külföldi sajtóban – abban az időben kénytelen voltam zenei és zeneipari magazinokat járatni, hogy képben legyek, ugyanis internetről még nem is hallottunk 1993-ban. 1994-ből származnak az első jungle lemezeim – ezek jobbára válogatások. Az egyes előadókat és a formálódó “alműfajokat” 1996-tól tartom igazán számon, ebből az időből van már több önálló albumom is: MC Det, Shy FX, LTJ Bukem, Spring Heel Jack stb.). Mindazonáltal rá kellett jönnöm, hogy ez a műfaj nem az albumokon tud kiteljesedni. Kislemezeket és válogatásalbumokat vettem később, hogy lépést tartsak a fejlődéssel." Forrás: drumandbass.hu 2018.07.18