Elektronika a Grammy-n [1998-2006]

Az 1958 óta futó Grammy a zenei világ legpatinásabb elismerése, amit több különböző kategóriában osztanak ki az adott év legjobbjainak (az Amerikára jellemző cukormáz és felhajtás kíséretében). A jelöléseket a Hanglemez Akadémia tagjai illetve a lemezkiadók adhatják le, a bíráló biztosságok pedig az adott zenei területeken megvizsgálják, hogy a nevezett darabok megfelelnek-e a díjazás feltételeinek. Ezt követően minden kategóriában 5 produkciót jelölnek ki, melyből a végső győztes is kikerül.
A Grammy alapjában véve nem is lenne a blog tematikájába vágó téma, de tartalmaz olyan kategóriákat, ahol az elektronikus zenével egy szűk metszetet képez, s ami már mindenképp érdekes alapanyag egy cikkhez. Ilyen a Best Dance/Electronic Recording, a Best Remixed Recording - Non Classical és a Best Electronic/Dance Album kategória, melyeknek 1998-2006 közötti győzteseivel ismerkedünk most meg.
A Best Dance/Electronic Recording kategóriáját 1998-ban vezették be (az Electronic kiegészítéssel később látták el). Az első győztes Donna Summer és Giorgio Moroder párosa volt, a fődíjat a 'Carry On' című dallal hozták el. A jelöltek között már ott toporgott a Daft Punk formáció a 'Da Funk'-kal, de ekkoriban még nem volt akkora marketingértéke a francia duónak, ami hatással tudott volna lenni a szavazás végső - számukra kedvező - eredményére.

Knuckles remixe '98-ban vitte a prímet
A remix kategóriában - ami szintén az 1998-as átadón debütált - Frankie Knuckles Toni Braxton 'Un-Break My Heart' átirata kapta az aranyszobrot. 1998 és 2000 között a kategória további jelöltjeinél nem emeltek ki konkrét munkát, inkább az adott évben hozok remix termésüket ismerték el ily módon. Az 1998-as seregszemle futottak még kategóriájába tartozott Armand Van Helden, Todd Terry, David Morales és Mousse T.
1999-ben Madonna 'Ray Of Light'-ja lett a legjobb dance produkció, ami nagyban köszönhető az elektronikus zenei berkekben méltán elismert William Orbit produceri munkájának, többek között az őrült punkok 'Around The World'-jét maguk mögé utasítva. Az átiratoknál az előző évben már jelölt David Morales győzedelmeskedett Mariah Carey 'My All'-jához készített verziójával egy rendkívül erős mezőnyben (további nevezettek: Steve "Silk" Hurley, Frankie Knuckles, Masters at Work, Roger Sanchez).
2000-ben Cher (és az autotune) duplán örülhetett, hiszen a 4/4-ekben a potenciált meglátó díva a legjobb dance dal (pl. Fatboy Slim 'Praise You'-ját is lepipálva) és a legjobb remixelt produkció díját is megnyerte a 'Believe'-vel. Utóbbinál az osztrák Peter Rauhofer aka Club 69 volt hathatós segítségére Hex Hector, Steve "Silk" Hurley, Masters at Work által "szorongatva".
2001-ben Baha Men-ék ugatták a Holdat a 'Who Let The Dogs Out'-tal, pedig Moby 'Natural Blues'-za nemes(ebb) ellenfelük volt a best dance produkciók között. Az átiratoknál az ex-Spice Girl Mel C 'I Turn To You'-jának Hex Hector verziója diadalmaskodott Deep Dish-sel, Maurice Joshua-val, Peter Rauhofer-rel és Richard Humpty Vission-nal a sarkában.
2002-ben Janet Jackson vitte a dance pálmát az 'All For You'-val Daft Punk 'One More Time'-ját és Depeche Mode 'I Feel Loved'-ját beelőzve. A legjobb remixeknél a Deep Dish duó nyert Dido 'Thank You' verziójukkal, Danny Tenaglia-t (Depeche Mode 'I Feel Loved'), K-Klass-t (Samantha Mumba 'Baby Come Over'), Steve '"Silk" Hurley-t (Bob Marley 'Soul Shakedown Party') és E-Smoove-ot (Sunshine Anderson 'Heard it All Before') lenyomva.

A 'Days Go By' 2003-ban Grammy-t ért
2003-ban a legjobb dance dal Dirty Vegas 'Days Go By'-ja lett, ezzel a kategória nagyobb lépést téve az elektronikus zenék irányába. Groove Armada 'Superstylin'-ja is az öt esélyes között végzett. Remixeknél Roger Sanchez gyarapította az otthoni vitrint No Doubt 'Hella Good' átiratáért járó szobrocskával, lepipálva Steve "Silk" Hurley-t (Brandy 'What About Us'), Maurice-t (Beyoncé 'Work It Out') és Felix Da Housecat-et (Rinôçérôse 'Lost Love').
2004-ben Kylie Minogue vitte a prímet a 'Come Into My World'-del a dance szegmensben, kihívói többek között Télépopmusik 'Breathe'-je és Groove Armada 'Easy'-je voltak. A díjhalmozó Beyoncé a remixeknél is örülhetett, hiszen Maurice Nu Soul verziója a Jay-Z-vel közös 'Crazy In Love'-ból kapta a legtöbb voksot, beelőzve olyan neveket, mint a Masters At Work (The Latin Project 'Lei Lo Lai'), Bill Hamel (Seal 'Get It Together'), Timo Maas (Tori Amos 'Don't Make Me Come To Vegas') és Peter Rauhofer (Christina Aguilera 'Beautiful').
2005-ben Britney Spears 'Toxic'-ja tarolt Basement Jaxx 'Good Luck'-ja és Chemical Brothers 'Get Yourself High'-ja előtt, az átiratoknál Jacques Lu Cont megközelítése ért első pozíciót No Doubt (azaz Talk Talk) 'It's My Life'-jából, elspoilerezve Sasha (Felix Da Housecat 'Watching Cars Go By'), Basement Jaxx (N.E.R.D. 'She Wants To Move') és Full Intention (George Michael 'Amazing') nagy pillanatát. 2005-ben a Best Electronic/Dance album kategóriáját is útjára bocsátották. A remixeknél is nevezett Basement Jaxx végül a 'Kish Kash' LP-jével kiérdemelte a díjat, Paul Van Dyk ('Reflections'), Paul Oakenfold ('Creamfields'), a Prodigy ('Always Outnumbered, Never Outgunned') és a Crystal Method ('Legion Of Boom') előtt.

Tom és Ed több arany Gramofont is besöpört
2006-ban a Chemical Brothers örülhetett a 'Galvanize'-zal Deep Dish-t ('Say Hello'), Fatboy Slim-et ('Wonderful Night'), LCD Soundsystem-et ('Daft Punk Is My Playing In My House') előtt. A remixeknél végre a Masters At Work részsikerének tapsolhatott a közönség, ugyanis Louie Vega Curtis Mayfield remixét ('Superfly') találták a legjobbnak Jacques Lu Cont (The Killers 'Mr. Brightside'), David Guetta & Joachim Garraud (Deep Dish 'Flashdance') előtt. A legjobb elektronika/dance album Chemical Brothers 'Push The Button'-ja lett Daft Punk-ot ('Human After All'), Fatboy Slim-et ('Palookaville') és a Kraftwerk-et ('Minimum Maximum') megelőzve.

Összegezve kicsit a látottakat elmondhatjuk, hogy az elektronikus zene folyamatosan, de apránként kapta meg a lehetőséget a díjak elnyerésére. Eleve tendenciaként látszódik, hogy bizonyos - amerikai - előadókkal rengeteg díjat "nyerettek meg", de ez a statisztikai mutatók és a hazafiasság országában mondhatni nem kirívó. Azt is megjegyezhetjük, hogy mivel ez egy népszerűségi díj, nem feltétlenül a művészileg és technikailag legjobb produkciókat díjazták. A major labelek lobbija is többet tudott nyomni a latba, mint egy independent kiadó verejtékes próbálkozásai.
Ennek ellenére, vagy pont emiatt és a történelmi hagyományok végett a mai napig - ha botrányoktól is övezve - de a Grammy az egyik fontos tájékozódási pont a zenei előadók piacán.
Grammy tulajdonosnak mondhatja magát többek között Tiesto, David Guetta, Daft Punk, Kraftwerk, Aphex Twin és Benny Benassi is. Jelölést ért többek között Above & Beyond, Armand Van Helden, Deadmau5, Armin Van Buuren és Eric Prydz is.

2024-ben is ég a megemlékezés lángja az elhunyt zenészek emlékére

Ahogy az az elmúlt években az idei esztendőben is - immár negyedjére - tematikus mixszekkel készültünk halottak napja alkalmából, főhajtásként az elhunyt zenészek, producerek, DJ-k és énekesek emléke, munkássága előtt. Ezt a hagyomány 2021-ben kezdtük, akkor még a Deep Zone Musix blogon tettünk közzé két, egyenként 25 track-ből álló, összesen közel 5 órás egyveleget, ahol olyan nevek zenéi pörögtek, mint Marc Spoon, Robert Miles, Pascal F.E.O.S, Slacker, Keith Flint, Cosma, Caspar Pound, Tillmann Uhrmacher, hogy csak néhányat említsünk az azóta is folyamatosan (és rohamosan) bővülő listáról.
2022-ben egy szimpla másfél órás mix érkezett, melyet átköltöztettünk az időközben az érdemleges funkcióit tekintve fizetőssé váló Mixcloud-ról a sokkal interaktívabb Youtube-ra (akik szépen blokkolták is bizonyos országokban a mix elérhetőségét). A 2023-as dupla szelekció a jó minőségű letöltést is preferáló hearthis.at-en lett elérhető, az oldskool zenegyűjtők igényeit is szem előtt tartva.
A 2024-es megemlékezés 2x15 track-es mixből áll, közel három órában felidézve az elhunyt zenészek munkásságának egy-egy darabját.
A mixek szokás szerint igyekeznek a lehető legeklektikusabbak lenni (Dj Tomcraft-től kezdve Rino Cerrone-én és Warmduscher-en át Mallorca Lee-ig), minél több zenészt megemlítve, illetve olyan zenéket és verziókat beemelve, melyek még nem szerepeltek itt korábban, elkerülve az önismétlést. 

2024-es elhunytjaink: Thomas Brückner (DJ Tomcraft), Rino Cerrone, Frncesco Principato (Franchino), Julee Cruise, Thilo Markvort (Warmduscher), Paul Spencer (Dario G.), Mallorca Lee (Ultra-Sonic), Angela McCluskey, Sören Bodner (Wighnomy Brothers), Danielle Moore (Crazy P), Shifty Shellshock (Crazy Town).

Nyugodjanak békében!

Korábbi megemlékezéseink:
Memorial Day 2021 - Part 1
Memorial Day 2022 - Part 2
Memorial Day 2023 - Part 3

Electronic Golden Era presents Icons To Remember 2024/Part 1.

Tracklist:
1. Rising High Collective - Fever Called Love (Ambient Mix) [RIP Caspar Pound]
2. Schunraketen - Superheftig People (Superheftig Mix) [RIP Marco Iletschko aka Marc O'Tool]
3. Taucher - Bizarre (Extended Club Mix) [RIP Pierre Stadelmann]
4. Kai Tracid - Destiny's Path (Warmduscher Remix) [RIP Thilo Markwort aka Warmduscher]
5. Warmduscher - Saeurebad (Kai Tracid vs. Der Verfall Club Remix) [RIP Thilo Markwort aka Warmduscher]
6. Franchino - Elettronica (Megamind Remix) [RIP Francesco Principato aka Franchino]
7. The Advent - Untitled (Rino Cerrone Remix) [RIP Rino Cerrone]
8. Faithless - We Come One (Dave Clarke Remix) [RIP Maxwell Alexander Fraser aka Maxi Jazz, Faithless]
9. Little Jam - Black Hill (Original Mix) [RIP Henrik Klein Rasmussen aka Little Jam]
10. Dj Tomcraft - Prosac (Marc Manga Remix) [RIP Thomas Brückner aka DJ Tomcraft]
11. Hybrid feat. Julee Cruise - If I Survive (Album Mix) [RIP Julee Cruise]
12. Brainbug - Rain (Cascade Remix) [RIP Alberto Bertapelle aka Brainbug]
13. Dario G - Voices (Kriana Remix) [RIP Paul Spencer aka Dario G]
14. Sterbinszky & Tranzident feat. Winand Gábor - It's No Good (Original Mix) [RIP Winand Gábor]
15. Ultra-Sonic - Obsession (12" Mix) [RIP Mallorca Lee, Ultra-Sonic]



Electronic Golden Era presents Icons To Remember 2024 / Part 2.

Tracklist:
1. Telepopmusik feat. Angela McCluskey - Breathe (Album Mix) [RIP Angela McCluskey]
2. Gamat 3000 - Feeling Love (Wighnomy's Give Peace A Chance Mix) [RIP Sören Bodner aka Wighnomy Brothers]
3. Lukas Greenberg - Alte Schule [RIP Nikolas Jakoby aka Lukas Greenberg]
4. Crazy P - Lean On Me (Album Mix) [RIP Danielle Moore]
5. Cassius - Cassius 1999 (Cassius Remix) [RIP Philippe Zdar Cerboneschi, Cassius]
6. Paul Johnson - Get On My Camel (Major Boys Remix) [RIP Paul Leighton Johnson aka Paul Johnson]
7. Bob Marley - Jammin' (Olav Basoski Remix) [RIP Bob Marley]
8. Frankie Knuckles feat. Robert Owens - Tears (Full Intention Remix) [RIP Frankie Knuckles]
9. Rising High Collective - Tangled In My Thoughts (Hardfloor Remix) [RIP Caspar Pound]
10. Sinéad O'Connor - Troy (John Creamer & Stephane K Remix) [RIP Sinéad O'Connor]
11. Hamel - Close (Original Mix) [RIP William Thomas Hamel aka Bill Hamel]
12. Oakenfold feat. Shifty Shellshock - Starry Eyed Surprise (Oliver Lieb Remix) [RIP Seth Brooks Binzer aka Shifty Shellshock]
13. Jon Vesta - Substance (Original Mix) [RIP John Horrocks aka Jon Vesta]
14. Watergate - Heart Of Asia (Merry Christmas Mr. Lawrence) (Des Mitchell Remix) [RIP Ryuichi Sakamoto]
15. Dario G - Dream To Me (Airscape Remix) [RIP Paul Spencer aka Dario G, RIP Dolores O'Riordan, Cranberries]



Remixek: az eredetihez ragaszkodástól a virtuóz, művészi megoldásokig

A modernkori remixek gyökerei a 1960-as évek végére, 1970-es évek elejére a jamaikai dance hall kultúrához nyúlnak vissza. Az eklektikus hangzást - ami magába olvasztotta a ska-t, a rocksteady-t, a reggae-t és a dubot - a helyi zenei szelektorok, producerek és hangmérnökök (Ruddy Redwood, King Tubby, Lee ’Scratch’ Perry) formálták úgy, hogy gyakorlatilag elemeiből építettek újra egy-egy tracket, letisztult effekteket használtak, kiemeltek dallammeneteket és megküldték az egészet mindenféle késleltető effektekkel, hogy még földöntúlibban hangozzon. 
A hetvenes évek közepétől a lenyűgöző csillogásukról ismert diszkókban is hasonlót műveltek a disco zenékkel, hogy minél több embert vonzzon a tánctérre és minél tovább táncban tartsák őket. Az évtized egyik kiemelkedő alakja az a Tom Moulton volt, aki már a ’60-as évek végén remekül ráérzett arra, hogyan kell alakítani a zenét a közönség ízléséhez és tape mixeit a new yorki Fire Island Botel nevű klubjában sikerrel tesztelte is, ami kisvártatva a zenei világ figyelmét is felkeltette.
"Megfigyeltem, ha két szám közül az aktuális kezdett elhalkulni, sokan az újat már meg se várták a tánctéren. De ha akár 2-3 másodpercig a következő zenét ráillesztetted a másikra, akkor a flow nem veszett el és az emberek észre sem vették, hogy már a következő zenére táncolnak. Az első 45 perces mixem elkészítéséhez 80 órára volt szükségem."
Moulton a remix ősatyja
Moulton
több interjújában is hangsúlyozta, hogy nem remixeket készített, csupán zenei változtatás nélkül mixelte a meglévő elemeket: meghosszabbította a sokszor csak 2-3 perc hosszúságú zenéket akár 5 és fél percesre, hagyta a zeneiségüket kibontakozni, sokszor a vokál rovására (pl.: erre panaszkodott Gloria Gaynor is, akinek első 1975-ös lemezének A oldalára Moulton készített egy 18 perces mixet az album négy számát egymás után fűzve, melyben a ritmus és a lüktetés volt inkább a figyelem középpontjában).
Első stúdió körülmények között, felkérésre készített remeke az 1973-as B.T Express ’Do It ('Til You’re Satisfied)’-jának re-editje volt, amit a banda kifejezetten utált. Moulton teremtette meg a breakdown fogalmát, valamint a jobb hangminőséget biztosító 12” single formátum is neki köszönheti létét.

Moulton generációs hatása nem volt elhanyagolható, hiszen holdudvarából nőttek ki a későbbiek-ben szintén szép karriert befutó tehetségek, mint Larry Levan, Shep Pettibone és François K(evorkian). Ezzel párhuzamosan a hip-hop is felbukkant a radaron, köszönhetően a bronxi jamaikai bevándorlóknak és az általuk hozott szerteágazó zenei örökségnek. Az iskolateremtő Kool Herz és Grandmaster Flash lerakták az alapokat: a cutting & scratching módszer pedig beindította az új irányzatot, ami a társadalomkritikus rap-ek megérkezésével és a sampling technika robbanásszerű fejlődésével a mainstream-be katapultált.
Eközben a disco-ból kikacsintó új elektronikus zenei irányzatok a chicago-i house és a kraftwerki hagyományokra építő detroiti techno - új alapokra helyezték az egész remix sztorit. Az elektronikus zene ezen korai megnyilvánulásaiban a folyamatos és drasztikus, egyben programozható változás merőben más volt, mint amit az addigi zenekari megoldások tudtak. Ez nagy hatással volt a zenék újra alkotására is.
Ezzel párhuzamosan az új impulzusok után kutató pop előadók is rájöttek a ’80-as évek derekára, hogy a rádió verzió mellett érdemes egy 12" és/vagy club mixet csatolniuk aktuális kislemezükre, hogy ne csak a rádióban szóljanak a dalaik, hanem a klubokban a DJ-k is tudják játszani azokat. Első nekifutásra ezek a mixek egyszerű duplikációk voltak (kétszer ment le a teljes szám egyben), ahogy azonban a technikai körülmények jobban (és olcsóbban) lehetővé tették olyan együttesek, melyek részt vettek a produkció teljes folyamatában (így a Depeche Mode, New Order, Erasure, Duran Duran, Yellow Magic Orchestra) saját maguk kísérleteztek a hosszabb verziók megalkotásával, figyelembe véve azt, hogy az eltérjen a sima rövid verziótól. Az akkoriban még csak szárnyait bontogató későbbi díva Madonna is meglátta a lehetőséget a klub mixekben, már a pályafutása korai szakaszában előrukkolt ilyen verziókkal, ebben barátja DJ John „Jellybean’ Benitez volt technikailag a segítségére (pl.: ’Holiday’, ’Physical Attraction’, ’Spotlight’).

Madonnát is a csúcsra vitte
Ha már Madonna mindenképp említsük meg gyümölcsöző együttműködését Shep Pettibone-nal (a képen), aki már a ’80-as évek derekától folyamatosan foglalkoztatott remixer volt figyelemre méltó munkákkal, unikális módon bontotta le a rábízott munkákat és építette újra azokat. Pettibone egyediségét az adta, hogy ugyanolyan jó érzékkel mérte fel a rádiós és a klubigényeket is, emellett többféle stílusban is otthonosan mozgott, ezáltal bőven ellátták a kiadók produceri és remixeri munkákkal. A kor másik zenei zsenijével Arthur Baker-rel (akinek, mint producer többek között Afrika Bambaataa & The SoulSonic Force legendás 'Planet Rock'-ját és New Order 'Confusion'-ét és Rockers Revenge 'Walking On Sunshine'-ját is köszönhetjük) is dolgoztak együtt, aki szintén zajos sikereket aratott remix fronton, szinte az összes valamire való pop előadónak készített saját verziót, illetve a zeneírásban is elég termelékeny és elismert volt.
A ’80-es évek végére a korábbi, az eredeti alapanyaghoz jobban ragaszkodó remix szemlélet némileg megváltozott, ugyanis a house producerek új megközelítésbe helyezték az átiratokat: csak a vokálokat meghagyva, az eredeti arrangement-et kikukázva, a vokál köré saját hangzásukból építkezve készítették el a remixüket, pl. Jesse Saunders az 1988-as Club Nouveau 'It’s a Cold, Cold World' (Original Mix vs. Remix) 12” remixében ezt a módszert már hallani lehetett, de ugyanígy dolgozta meg Steve „Silk” Hurley Roberta Flack 1989-es balladáját az 'Uh-Uh Ooh-Ooh Look Out'-ot (Original vs. Remix). Ahogy az idő haladt egyre bátrabb remixek születtek, ahol már nem is az eladhatóság, hanem a művészi érték/vagy a technikai tudás prezentálása dominált.

De mitől is jó egy remix?

Alapjában véve attól, hogy van (zenei és hangulati) kapcsolódása az eredeti műhöz. Ez lehet egy vokál részlet, vagy egy specifikus, meghatározó momentum átemelése, de a komplett zenei struktúra felhasználása megváltoztatott ritmikával is működhet, ha az alapok kreatívan segítik a fő motívumok kibontakozását. Az arányok megtartása a legfontosabb. A jó remix vagy a zeneiség egy olyan pontjára mutat rá, amelyre az eredeti szerző a produkció komplexitását tekintve nem helyezett akkora hangsúlyt, s ezt új momentumokkal kiegészíti, vagy levetkőzi azokat a felesleges elemeket, amik esetleg félreviszik, felhígítják a produkciót.
E fenti megközelítések az eredeti darabra építik a koncepciójukat. Létezett azonban egy másik iskola is, ami magát a remixert helyezte a reflektorfénybe. Sok remixert nem az alapján választottak ki a feladatra, hogy zeneiségük passzolhat az eredeti mű hangulatához, hanem inkább azt nézték a kiadók, hogy mit adhat hozzá „audience reach-ben” a kiadvány sikeréhez, tehát eleve bejáratott nevekre utaztak. Ezek a producerek a saját kialakult signature sound-jukra próbálták ráhúzni a megkapott remix pakk elemeit, amiért aztán szép summákat akasztottak le a rádiós mellett klubbéli lejátszásokra áhítozó major kiadóktól. Persze a végeredmény köszönőviszonyban sem volt az eredetivel!

Armand az eurodance slágerek "réme"
Ennek a módszernek az egyik leghitelesebb alakja a bostoni Armand Van Helden volt, aki kikötötte az őt felkérő kiadóknak, hogy nincs vétójoguk a végső verzió felett, amit a deadline-kor lead. Remixeiben sokszor csak egy-egy kisebb, jelentéktelenebb elemet vett át az eredeti számból és jobb híján azzal játszadozott a végtelenségig. Neves house producerként elég szép kihívások elé állították a szirupos mázba forgatott euro dance actek – Ace Of Base, Rednex, Capella, Reel 2 Real – munkái. Az esetek többségében sikerült a jó remixek oldalára állnia, de előfordult pár „biztonsági munka”, ahol ő sem tudott csodát tenni (pl. Rednex 'Cotton Eye Joe'-jával).
Világslágert csinált viszont Tori Amos vonatott, rockos 'Professional Widow'-jából, totálisan kikukázva az alap zenei elemeket, és csak a vokálból csipkedett ki részeket és erősítette meg egy lüktető 4/4-es alappal és egy dögös, groovy gitár mintával. Az alternatív hangzások és vaskos törtek árnyékában készült CJ Bolland 'Sugar Is Sweater'-jéből és Sneaker Pimps 'Spin Spin Sugar'-jából készített átirata. Ugyanezzel a ráhúzós módszerrel dolgozott az angol The Sharp Boys (George Mitchell, Steven Doherty) duó is, akik pár év leforgása alatt több száz átirathoz (pl. Jamiroquai, All Saints, Britney Spears, Cece Peniston vagy a Savage Garden egy-egy munkájához) adták a nevüket, idővel lerágott csonttá és unalmassá téve önmagukat és a korábban jól működő munkamódszerüket.

Morales mindenhol ott volt
House fronton nem szabad elfelejtenünk David Morales nevét sem, aki ’80-as évek közepétől saját illetve Def Mix-es DJ és producer kollégáival – Satoshi Tomiie, Frankie Knuckles, Hector Romero -, illetve Eric Kupper billentyűsi virtuózitásával kiegészítve lebzselt ott szinte majdnem mindegyik house himnusznál remixerként (Cece Peniston 'Finally', Alison Limerck 'Where Love Lives', Robert Owens 'I’ll Be Your Friend', The Adventures of Stevie V 'Dirty Ca$h', Incognito 'Always There'), illetve az amerikai pop, soul és r'n'b dívák (Adeva, Kym Mazelle, Mariah Carey, Janet Jackson stb.) is sorban álltak nála egy-egy house átiratért. Történhetett ez azért, mert Morales zeneisége egyfajta híd volt a régi és új között: a klasszikus diszkó, gospel és funk hatások észrevétlenül függtek rá a house ütemekre.
Ami a ’80-as éveknek Shep Pettibone volt, az volt a ’90-es éveknek Todd Terry, aki remek érzékkel nyúlt a rábízott alapanyagokra a The Cardingans-tól kezdve, Garbage-on, Björk-ön Kylie Minogue-on át Meredith Brooks-ig. Leginkább Everything But The Girl 'Missing'-jéhez gyúrt verziójáról ismeri mindenki, hiszen a brit házaspár duó Ben és Tracey érzelmes, bájos, visszafogott eredetijét egy lükte-tőbb alappal, az eredeti textúrákat meghagyva emeli klubosabb miliőbe.
A cikk nem lenne alapos, ha nem említenénk meg a következő formációkat, akik több alkalommal is bizonyították rátermettségüket átirat fronton: Masters At Work, Danny Tenaglia, Club 69, Deep Dish, Hex Hector, Mark Kinchen.
A house és techno Európába (Egyesült Királyság) szivárgásával folyamatosan érkeztek új arcok, akik csatlakoztak az elektronikus zenei forradalomhoz és az új stílusokat magukba szívva rakták össze munkáikat. Az európai remix fronton Paul Oakenfold és Steve Osborne párosának Perfecto Mix-szei hamar ráirányították a figyelmet, hogy rock/pop formációik munkái is jól szólnak (Simply Red, U2, Neneh Cherry, D:Ream) elektronikusabb hangszerelésben.

Mac feltolta a hangerőt '87-ben
Mindenképp kiemelendő CJ Makintosch munkássága is, aki 1987-es M/A/R/R/S féle 'Pump Up The Volume' társproducereként valóságos hullámot indított a különböző sample-ökkel teliszórt house vonalon. Egy ilyen kasszasiker után pedig neki is csepegtek a felkérések, zongorás-éneklős, groovy munkái Whitney Houston-tól Bobby Brown-on, George Michael-on át Queen Latifah-ig rengeteg helyen felbukkantak. A Fire Island duó (Pete Heller–Terry Farley) az soulful iskolát adaptálva jöttek ki jobbnál-jobb átiratokkal, a Brothers In Rhythm trió ügyesen lavírozott az amerikai melodikusabb hangzás mentén. Ahogy egyre többen éreztek rá az ízére, úgy nőtt exponenciálisan a „játékosok” száma a nemzetközi remixer piacon.
Ha a ’80-as éveket pár gondolatban kellene összefoglalnunk a remixek aspektusából itt a cél az volt, hogy a zenét klubokban is le tudják játszani a DJ-k hosszabb formátumban, s a mai tendenciáktól teljesen ellentétesen a hallgatóság minél tovább tudja élvezni az adott számot. A remixszel nem sérült az original darab integritása, viszont az elektronikus zene és új stílusok robbanásával a határok kitolódtak, a vasak és produkciós technikák fejlődésével a virtuózitással, s egy új művészi szemlélet középpontba állításával teltek a ’90-es évek.
Az overground műfajok rátaláltak és igényelték az újfajta verziókat, a híres előadók és kiadóik nem voltak restek dollár tízezreket fizetni egy-egy verzióért, amik sokszor csak promo bakeliten jöttek ki, hogy a menő DJ-k pörgethessék azt.
A 2000-es évektől a mash up-ok kora köszöntött be, aminél bevett recept szerint az egyik produkció zenei alapját egy másik alkotásból vett vokállal kombinálták. Így lett híres pl. Chicane 'Offshore 97'-es verziója, ami Anthony Pappa bootlegje volt, melyben az ’Offshore’ instrumentális változatát vegyítette Power Circle 'A Little Love, A Little Life' vokáljával. Hasonló párosításként született meg Fragma 'Toca Me'-ja, melynek Coco 'I Need A Miracle'-je szolgáltatta az éneksávot.

A remixek definiciójának kitolása: alig használj valamit az eredeti pakkból!

A remix pakk minimális használata néha teljesen elrugaszkodott, részleteiben esetleges, sokszor eröltetett verziókat szült. Ez lehetett a remixer hibája mivel zeneileg nem tudott azonosulni a remixelendő anyaggal, vagy csak idő és inspiráció hiányában valamelyik félkész munkáját fejezte be így gyorsan. Lehetett ez a kiadó hibája is, akik tényleg nem nézték, hogy előadó és remixer legalább egy minimálisan kapcsolódhat egymáshoz.
A vokálmentes 'Liberation'
Például ilyen Madonna 'Power Of Goodbye'-jára írt Luke Slater remix, ami alanyi jogon egy hamisítatlan Slater féle techno groove-ra épít, viszont Madonna-tól csak egy kétszavas 'Freedom Comes' részletet ismételget. Mint Slater sajátja egy tökös kis produkció, de mint Madonna remix eléggé véleményes. Hasonlóan járt el E-Smoove a Pet Shop Boys 1994-es 'Liberation'-jével. A 12 és fél perces verzióban semmit sem használ a PSB pakkból, csupán rap betéttel és női 'Liberation' adlib-ekkel dúsítja a saját alapját. Azért a mundér becsületét a 7” Edit menti meg, ahol Neil Tennant hosszabb lélegzet vételű vokálja található meg és egész szépen passzol.
A minimális közelítés is eredményezett azonban igazi mesterműveket, melyek a „zeitgeist”-ot jobban elcsípve simultak a hallgatói igényekhez, negligálva némileg az eredeti darab zenei vonalát. Az egyik legeklatánsabb példa erre a skót NightcrawlersPush The Feeling On’-ja. A track eredeti-ben egy belassított soulful house muzsika, zongorával és kellemes vokállal. A lemez B oldalára szánt Marc Kinchen féle MK's Dub of Doom verzió azonban túlszárnyalt minden képzeletet. MK fogta és racionalizálta az alapokat egy magasabb BPM-re emelve azt, a vokálból pedig szó szerint csak részleteket használt, felvagdosva, egymás mögé rendezgetve gondosan. Ez a verzió szólt az underground klubokban, a rádiókban és a videóklip is ehhez készült. Később a formáció rendszeresen dolgozott együtt Kinchen-nel, így a 'Surrender Your Love'-on, a 'Don't Let The Feeling Go'-n és a 'Let's Push It'-on is.

Pengeeeee...
Érdemes röviden elidőzni New Order 'Confusion'-énel Pump Panel Reconstruction-jénél, ugyanis a ’Blade/Penge’ „főcímdal” is egy olyan példa, ami bár New Order remix papíron, a torzított, robotikus vokál foszlányokon kívül alig hasonlít az eredeti darabra. A Pump Panel ’95-ös 'Ego Acid'-jére épülő struktúra nagyon beránt, bár hagyományos dallamelemet nem tartalmaz, a grandiózusan fortyogó acid futamai a mai napig frissen és aktuálisan hatnak, nem mellesleg pozitív hatással voltak a New Order reputációjára.
Összességében az átiratoknál nem tudjuk biztonsággal megnevezni azt a nulla pontot, az első embert és első művet, ami a remix definícióját életre keltette. Producerek egymástól függetlenül létrehozták a remix fogalmának egy-egy aspektusát, ami később összeadódva és folyamatosan bővülve vált a remix alkotóelemévé. A dub mesterektől, a ’Merry Go Round’-dal az instrumental break-et elnyújtó DJ Kool Herc-ig, a meglévőt zenekari sávokkal bártan és hosszan játszó Tom Moulton-on át a no vétó-s Armand Van Helden-ig sokán hozzáadtak a recepthez.

Ismert, elismert remixerek:
Shep Pettibone, Tom Moulton, Eric Kupper, Def Mix Productions (David Morales, Satoshi Tomiie, Frankie Knuckles, Hector Romero), Francois K, Larry Levan, The Sharp Boys, Armand Van Helden, CJ Makintosh, Timo Maas, Todd Terry, Danny Tenaglia, Club 69, Perfecto (Paul Oakenfold & Steve Osborne), Masters At Work, Olav Basoski, Arthur Baker, StoneBridge, Mark Kinchen, Fire Island (Pete Heller, Terry Farley), Deep Dish, Brothers In Rhythm, Hex Hector, Hardfloor, Ben Liebrand, Paul Van Dyk, John Creamer & Stephane K, Signum, Mac Zimms, Lemon8, Armin Van Buuren, Tiesto, Ferry Corsten, Matt Darey, Tiesto, Marco Bailey, Rino Cerrone, Speedy J, Chris Liebing, Adam Beyer, Mauro Picotto, Josh Wink, Way Out West, Norman Cook / Fatboy Slim, Humate, Hybrid.

Jó remixek (egy korántsem teljes lista):
Cornershop – Brimful Of Asha (Norman Cook Remix)
Schiller – Ruhe (Humate Remix)
Everything But The Girl – Wrong (Todd Terry Remix)
Schiller – Das Glockenspiel (Humate Remix)
Dido – Hunter (Francois K Remix)
Sven Vath – The Beauty Of The Beast (Underworld Remix)
Energy 52 – Cafe Del Mar (Three’N One Remix)
Humate – Choose Life (Thomas Schumacher Remix)
Kym Mazelle - Too Blind To See It (Steve ’Silk’ Hurley’s House Mix)
The Prodigy – Voodoo People (Pendulum Remix)
Erik B & Rakim – Played In Full (Coldcut ’Seven Minutes Of Madness’ Remix)
Chris Isaac – Wicked Games (Trentmoller Remix)
La Roux – In For The Kill (Skream Remix)
Ultra Nate – Twisted (4 Heros Remix)
Robin S. – Show Me Love (StoneBridge Remix)
Stereo MCs - Connected (Future Sound of London remix)
Electribe 101 - Talking with Myself (Frankie Knuckles Mix)
Ultra Nate - A New Kind Of Medicine (Danny Tenaglia Future Garage Mix)
Martin Solveig - I'm A Good Man (Mousse T. Breakbeat Mix)
Moloko – Sing It Back (Boris D’Lugosch Musical Mix)
Everything But The Girl – Temperamental (Wamdue Project Remix)
Opal – The Snake (Transa Remix)
Gamat 3000 – Feeling Love (Wighnomy Bros. Give Peace A Chance Mix)
Basement Jaxx – Good Luck (Brazilian Undercover Mix)
Karen Ramirez – Looking For Love (Dave’s Found You Mix)
Dave Aude – I Can’t Wait (Jan Driver’s Sunday Mix)
Valentino – Flying (Sultan & Tonedepth Remix)
Michael Jackson – History (Tony Moran’s History Lesson Mix)
Bobby Brown – Two Can Play The Game (K-Klass Remix)
Azzido Da Bass – Dooms Night (Timo Maas Remix)
New Order – Confusion (Pump Panel’s Reconstruction) 
Albion - Air (Hybrid Supersonic Remix)
Marmion - Schöneberg (Man With No Name Remix)
L.S.G. - Netherworld (Kid Loops Remix)

A Deep Dish sikersztori

A Deep Dish duó 1991-től 2006-ig megkerülhetetlen intézmény volt house berkekben. Ali és Sharam is az iráni Teheránban született, ám gyermekkorukban elhagyni kényszerültek a forrongó iszlám országot és az Amerikai Egyesült Államokban, Washington DC-ben találtak új otthonra. Ali 7 évesen, Sharam 14 éves korában tette át a székhelyét az Államokba.
Míg Ali-t a poszt-punk, industrial és a technósabb dolgok mozgatták meg a Kraftwerk-től kezdve a Nitzer Ebb-en át a Einstürzende Neubaten-ig, addig Sharam a progressive rock, synth pop, (italo, HI-NRG) diszkó szentháromságot említi fő inspirációi között.
"A zene iránti érdeklődésem tizenéves koromban kezdődött, teljesen beszippantott, hogy az iskola után bandákban játszottam a barátaimmal — mondta el Ali a Keyi Magazine-nak adott 2023-as interjújában. — Néhány zenekarunk iskolai tehetségkutatókon is fellépett, azt itt megszerzett rutint kisvártatva már házibulikban DJ-ként hasznosítottam a pult mögött, s ahogy elég idős lettem egyenes út vezetett a klubokban való zenéléshez".
"Nagyon szerettem a Pink Floyd-ot, a Led Zeppelin-t, a Yes-t, az Asia-t s az összes innovatív és progresszív '70-es, korai '80-as évekbeli rockzenekart. Később a Depeche Mode, a New Order, a Yaz/Erasure és a The Cars zenéi inspiráltak, miközben a soul zenét is megkedveltem — nevezte meg fő inspirációit egy 2011-es DJ MAG interjúban Sharam.Amikor Amerikába költöztem, minden pénzemet arra költöttem, hogy felzárkózzak a trendekhez, amire a forradalom utáni Iránban nem volt lehetőségem. Persze amikor 1987-ben felfedeztem a house zenét, akkor már tudtam, hogy mire kell koncentrálnom életem hátralévő részében".
A srácokat egy közös barát mutatta be egymásnak, s innentől egyenes út vezetett a közös DJ show-ig, majd első közös lemezig producerként.
"Sharam-nak és nekem volt egy közös barátunk, aki Sharam-mal együtt járt középiskolába és főiskolára, de néha mi is találkoztunk vele és a családjával hétvégenként - folytatta a sztorizást Ali (balra a képen). — Ismerte mindkettőnk ízlését és úgy gondolta, érdekes lenne, ha összeállnánk és együtt zenélnénk. Mindig is érdekelt a zeneírás, Sharam inkább DJ volt. Voltak érdekes ötletei, emellett elég jó érzéke volt az üzleti részhez is. Végül kettőnk tudásából ki tudott pattanni az a szikra, ami végül egy igazán sikeres karrierhez vezetett".
A srácok John Selway és Brian Transeau (BT) technikai, valamint Victor Imbres hangmérnöki segítségével apránként elkezdték építeni vaskos diszkográfiájukat. Debütáló munkájuk 1992-ben Moods álnéven jött ki 'A Feeling' címmel négy verzióban (Original, Raw, Deep, Detroit Feeling), John Selway produceri közreműködésével, ami egyben saját kiadójuk a Deep Dish Recordings első kiadványa volt. Ezt követte Watergate ('Lonely Winter'), Prana ('The Dream') és Quench D.C. ('High Frequency') álnéven három további kislemezük 1994-ben.
1993-ban a remix biznisz is beindult számukra, egyre több amerikai és nemzetközi produkción bukkant fel egy-egy átiratuk. 1995-öt jelölhetjük meg náluk a nagy áttörés évének, ugyanis két hatalmas kasszasiker remixet jegyeztek: De'Lacy 'Hideaway'-jét és az azóta több track-ben (Camisra 'Let Me Show You', SM Trax 'Show Me Something Special') is szétlopott Sandy B 'Make The World Go Round'-ját, melyek elhelyezték a srácokat a nagy kiadók célkeresztjében. Innentől gyakorlatilag fulladoztak a folyamatos remix felkérésektől. Igazi nagy nevek munkáit is átdolgozhatták, így Janet Jackson-t, Pet Shop Boys-t, The Beloved-ot, Paula Abdul-t, Tina Turner-t, vagy éppen Michael Jackson-t (sok esetben csak az adott kiadvány klubkompatibilitását szerették volna javatani ezekkel az exkluzív verziókkal).
A saját anyagokra kevesebb idejük jutott emiatt. Deep Dish néven először 1996-ban jelentkeztek a több, mint 13 és fél perces instrumentális gyöngyszem 'Stay Gold'-dal (az angol nagyágyú Deconstruction labelnél), ami később debütáló albumukra Tracey Thorn vokáljával 'The Future Of Future'-rá avanzsált (nem mellesleg szerepelt a '99-es EBTG albumon a 'Temperamental'-on is).

A színes kulturális háttér és az aktív helyi zenei szcéna megtette a hatását, hiszen a srácok ezáltal több zenei elemet is be tudtak integrálni munkáikba, ezáltal egyedivé téve a Deep Dish nevet. Remekül vegyítették a tribal, percussion elemeket, fémes, karakteres drum pattern-jeikkel, deep-es textúráikkal és a rendelkezésre álló vokálokkal is szépen dolgoztak (és megtanulták, hogyan lehet az része a saját produkcióiknak: lásd az 1998-as 'Junk Science' albumukat).
"A washingtoni zenei színtér akkoriban nagyon érdekes és sokszínű volt, keveredtek egymással a különböző műfajok és kultúrák - mesélte Sharam a fent már idézett DJ MAG-es interjújában. — A keleti parti soulful house zenéktől kezdve, a keményebb hangzásokon (Detroit és annak európai variánsai) át az euro pop-ig volt ott minden. Ezt szívtuk magunkba és ezek kombinációból született meg a mi "DC hangzásunk", amit exportáltunk a világ többi részébe."
Az 1995-ös 'Penetrate Deeper' tökéletes summázása annak, amit a Deep Dish a korai időszakában képviselt, saját produkciók és remixek vegyesen egy mixben tökéletesen felfűzve. Ez egyfajta zsinórmértékként is szolgált, amihez a kritikusok és rajongók hasonlítani próbálták Ali és Sharam első, régóta várt nagylemezét a 'Junk Science'-t.
A srácokat ismerve nem volt meglepő, hogy a korábbról ismert számaikat ('Stranded', 'Chocolate City', 'Stay Gold') nem eredeti, hanem átdolgozott verzióban tálalták. A nagylemez némileg megelőzte korát, hiszen nemcsak a korábbról ismert Deep Dish vonásokat vonultatta fel, hanem egyfajta fúziót kínált a nagyívű house-ból indulva a (a rock, gitár és) dalorientáltabb, vokálos produkciók felé, s ezzel nagyjából megágyaztak a következő LP a 2005-ös 'George Is On' kereskedelmi sikereinek is. Eközben a második nagy hullámára készülődő progressive house, mint jelenség némileg közbe szólt, 1999 és 2004 között Ali és Sharam a trendekhez igazítva hangzását csak epikus 10-11 perc hosszúságú, hipnotikus effektekkel telitűzdelt remixeket (Madonna, Dido, IIO, Depeche Mode, Timo Maas, David Guetta, Sven Vath pres. Barbarella, P. Diddy) és hivatalos DJ mixeket (pl. a Global Underground 'City' szériának egyből kettőt - 021, 025 - is) készített az egyre sokasodó fellépéseik mellett, nem beszélve a parallel dübörgő kiadóikra a Yoshitoshi-ra, a Yo!-ra és a Shinichi-re. Erre az időszakra datálódik négy Grammy-nevezésük is, 2001-ben a Madonna 'Music' remixük végül nem lett díjazott, de egy évvel később Dido 'Thank You' variációjukkal már kiérdemelték a zenei szakmai berkekben legnívósabb elismerésnek számító Grammy-t (a 'Flashdance' David Guetta & Joachim Garraud remixét és a 'Say Hello' original verzióját is nevezték).
Ezzel párhuzamosan a készült a 2005-ös 'George Is On' album, ami a progressive vibe kifulladásával egy visszatérés a 'Junk Science' dalbarát alapvetéseihez, csak egy még kommerszebb csavarral, régi számok renovált adaptációival (a 'Flashdance' - Shandi 'He's A Dream' c. számát, a 'Dreams' pedig Fleetwood Mac azonos című munkáját dolgozza fel). Ez a pályamódosítás kereskedelmileg sokat hozott a konyhára, mind a kiadónak, mind a duónak, hiszen az album kislemezei előkelőbb chart pozíciókat szereztek a teljes korábbi DD életműhöz képest. A repedések viszont elkezdtek szakadékká duzzadni a két zenész között, mire az underground után az overground sikereket is kimaxolták.
Hogy mennyire nem volt egyszerű ennek a két erős egyéniségnek együtt dolgoznia, arra Ali-nak volt egy hosszabb megfejtése a Keyi Magazine-nak adott 2023-as interjújában.

"Egy duó dinamikája mindig érdekes, különösen, ha két nagyon erős személyiség áll össze. Sharam-nak és nekem sokszor kompromisszumot kellett kötnünk. Mindketten azt hittük, hogy tudjuk, mi a legjobb, és ez sokszor vitákhoz vezetett. Minél sikeresebb vagy, annál több nézeteltérésed lesz. Végül eljutottunk egy olyan pontra, ahol sem zeneileg, sem kreatívan, sem üzletileg sem értettünk egyet. Ő egy bizonyos irányba akart menni, én pedig egy másikba. Egyszerűen nem működött a dolog, ezért úgy döntöttünk, hogy külön utakon folytatjuk. Ez nagyon ijesztő dolog volt, mert egyikünk sem csinált zeneileg semmit egyedül. Nem voltunk biztosak abban, hogy szólóban ugyanolyan sikeresek leszünk-e, mint a Deep Dish-sel. A Deep Dish valahogy kicsúszott az irányításunk alól, és egyfajta kereskedelmi sikertörténet lett belőle. Vicces módon szükségem volt pár ibizai kiruccanásra, hogy újra kalibráljam a kreatív látásmódomat. Ezek az utak segítettek eldönteni, hogy milyen irányba akarok menni. Az évek során annyi kreativitás gyűlt össze bennem, amit a Deep Dish-ben nem tudtam kifejezni. Amint eldöntöttem, hogy milyen irányba akarok menni, az összes kreativitásom előtört egy 2-3-4 éves időszak alatt. Rengeteg ötlet csak arra várt, hogy kibontakozzon. Ez a következetesség segített megalapozni a szólókarrieremet."
Egyébként a duó 2014-ben újra összeállt, viszont az egy szem 'Quincy'-t leszámítva új dolgokkal nem rukkoltak elő, csak DJ formációként voltak illetve jelenleg is aktívak. A szólókarrierjükben mindketten megtalálták azt a vonalat, melyen sikeresek tudtak maradni 2006 után is. Ali egy keményebb, minimalistább techno-s csapáson haladt tovább, Sharam pedig sztár vokalistákkal megerősített kommerszebb house-ban találta meg önmagát. 

Tagok: Ali 'Dubfire' Shirazinia, Sharam Tayebi 'Sharam'
Alteregók: Moods (John Selway társaságában), Prana (BT, John Selway társaságában), Quench (DC), Chocolate Chords, Dished-Out Bums,DC Depressed, NYDC (Danny Tenaglia társaságában)
Saját kiadók: Deep Dish Recordings, Yoshitoshi Records, Shinichi Records, Yo! Records
Grammy jelölések: 4 (Best remix  Madonna - Music remix, Best remix / Dido - Thank You remix, Best remix / Deep Dish - Flashdance David Guetta & Joachim Garraud Remix, Best Song / Deep Dish - Say Hello)
Grammy-díj: 1 (Dido - Thank You (Deep Dish Remix))
Albumok: 'Junk Science' 1998, 'George Is On' 2005
Emlékezetes DJ mixek: Penetrate Deeper, Yoshiesque & Yoshiesque 2, GU021 Moscow, GU025 Toronto, Renaissance : Ibiza
Megjelenések más kiadókon: TRIBAL America, Strictly Rhythm, Virgin, AM:PM, Deconstruction

Kiemelkedő megjelenések:
Moods 'A Feeling' (1992)
Watergate 'Lonely Winter' (1994)
Quench DC 'High Frequency' (1994)
Prana 'The Dream' (1994)
Quench DC 'Sexy Dance' (1995)
Chocolate City 'Love Songs' (1995)
NYDC 'Up In This House' (1995)
Dished-Out Bums 'A Glass Of Chianti' (1995)
Deep Dish 'Stay Gold' (1996)
Deep Dish 'Stranded' (1997)
Deep Dish 'The Future Of Future' (with Everything But The Girl) (1998)
Deep Dish 'Mohammad Is Jesus' (1999)
Deep Dish 'Flashdance' (2004)
Deep Dish 'Say Hello' (2005)
Deep Dish 'Dreams' (2005)

Kiemelkedő remixek:
Naomi Daniel - Feel The Fire (Deep Dish Burnin' Remix)
Joi Cardwell - Trouble (Deep Dish Vocal Remix) 
Prana - The Dream (Sharam's Deep Dish Dreamscape) 
Elastique Reality - Cassa De X (Deep Dish Does X)
The Shamen - Transamazonia (Deep Dish - Rocket Express Mix) 
Dajae - Day By Day (Deep Dish At The 18th Street Lounge)
Ashley Beedle - Jumpin At The Factory Bar (Deep Dish Jumpin' At The Bar (Parts 1 & 2))
Alcatraz - Giv Me Luv (Deep Dish Nobody's Got This Mix)
De'Lacy – Hideaway (Deep Dish Remix)
Sandy B - Make The World Go Round (Deep Dish Vocal 12" Mix)
BT feat. Tori Amos - Blue Skies (Deep Dish Blue Phunk Mix)
Everything But The Girl - Wrong (Deep Dish Remix) 
Olive - Miracle (Deep Dish Miracle Of Dub Remix)
IIO - Rapture (Deep Dish Remix)
Delerium feat. Leigh Nash - Innocence (Deep Dish Gladiator Mix)
Dido - Thank You (Deep Dish Remix)
Sven Vath pres. Barbarella - My Name Is Barbarella (Deep Dish Armageddon Breakdown Remix)
Timo Maas feat. Kelis - Help Me (Deep Dish Attack's Mars Mix)
Depeche Mode - Free Love (Deep Dish Remix)

© all rights reserved
made with by templateszoo