Remixek: az eredetihez ragaszkodástól a virtuóz, művészi megoldásokig

A modernkori remixek gyökerei a 1960-as évek végére, 1970-es évek elejére a jamaikai dance hall kultúrához nyúlnak vissza. Az eklektikus hangzást - ami magába olvasztotta a ska-t, a rocksteady-t, a reggae-t és a dubot - a helyi zenei szelektorok, producerek és hangmérnökök (Ruddy Redwood, King Tubby, Lee ’Scratch’ Perry) formálták úgy, hogy gyakorlatilag elemeiből építettek újra egy-egy tracket, letisztult effekteket használtak, kiemeltek dallammeneteket és megküldték az egészet mindenféle késleltető effektekkel, hogy még földöntúlibban hangozzon. 
A hetvenes évek közepétől a lenyűgöző csillogásukról ismert diszkókban is hasonlót műveltek a disco zenékkel, hogy minél több embert vonzzon a tánctérre és minél tovább táncban tartsák őket. Az évtized egyik kiemelkedő alakja az a Tom Moulton volt, aki már a ’60-as évek végén remekül ráérzett arra, hogyan kell alakítani a zenét a közönség ízléséhez és tape mixeit a new yorki Fire Island Botel nevű klubjában sikerrel tesztelte is, ami kisvártatva a zenei világ figyelmét is felkeltette.
"Megfigyeltem, ha két szám közül az aktuális kezdett elhalkulni, sokan az újat már meg se várták a tánctéren. De ha akár 2-3 másodpercig a következő zenét ráillesztetted a másikra, akkor a flow nem veszett el és az emberek észre sem vették, hogy már a következő zenére táncolnak. Az első 45 perces mixem elkészítéséhez 80 órára volt szükségem."

Moulton a remix ősatyja

Moulton több interjújában is hangsúlyozta, hogy nem remixeket készített, csupán zenei változtatás nélkül mixelte a meglévő elemeket: meghosszabbította a sokszor csak 2-3 perc hosszúságú zenéket akár 5 és fél percesre, hagyta a zeneiségüket kibontakozni, sokszor a vokál rovására (pl.: erre panaszkodott Gloria Gaynor is, akinek első 1975-ös lemezének A oldalára Moulton készített egy 18 perces mixet az album négy számát egymás után fűzve, melyben a ritmus és a lüktetés volt inkább a figyelem középpontjában).
Első stúdió körülmények között, felkérésre készített remeke az 1973-as B.T Express ’Do It ('Til You’re Satisfied)’-jának re-editje volt, amit a banda kifejezetten utált. Moulton teremtette meg a breakdown fogalmát, valamint a jobb hangminőséget biztosító 12” single formátum is neki köszönheti létét.

Moulton generációs hatása nem volt elhanyagolható, hiszen holdudvarából nőttek ki a későbbiek-ben szintén szép karriert befutó tehetségek, mint Larry Levan, Shep Pettibone és François K(evorkian). Ezzel párhuzamosan a hip-hop is felbukkant a radaron, köszönhetően a bronxi jamaikai bevándorlóknak és az általuk hozott szerteágazó zenei örökségnek. Az iskolateremtő Kool Herz és Grandmaster Flash lerakták az alapokat: a cutting & scratching módszer pedig beindította az új irányzatot, ami a társadalomkritikus rap-ek megérkezésével és a sampling technika robbanásszerű fejlődésével a mainstream-be katapultált.
Eközben a disco-ból kikacsintó új elektronikus zenei irányzatok a chicago-i house és a kraftwerki hagyományokra építő detroiti techno - új alapokra helyezték az egész remix sztorit. Az elektronikus zene ezen korai megnyilvánulásaiban a folyamatos és drasztikus, egyben programozható változás merőben más volt, mint amit az addigi zenekari megoldások tudtak. Ez nagy hatással volt a zenék újra alkotására is.
Ezzel párhuzamosan az új impulzusok után kutató pop előadók is rájöttek a ’80-as évek derekára, hogy a rádió verzió mellett érdemes egy 12" és/vagy club mixet csatolniuk aktuális kislemezükre, hogy ne csak a rádióban szóljanak a dalaik, hanem a klubokban a DJ-k is tudják játszani azokat. Első nekifutásra ezek a mixek egyszerű duplikációk voltak (kétszer ment le a teljes szám egyben), ahogy azonban a technikai körülmények jobban (és olcsóbban) lehetővé tették olyan együttesek, melyek részt vettek a produkció teljes folyamatában (így a Depeche Mode, New Order, Erasure, Duran Duran, Yellow Magic Orchestra) saját maguk kísérleteztek a hosszabb verziók megalkotásával, figyelembe véve azt, hogy az eltérjen a sima rövid verziótól. Az akkoriban még csak szárnyait bontogató későbbi díva Madonna is meglátta a lehetőséget a klub mixekben, már a pályafutása korai szakaszában előrukkolt ilyen verziókkal, ebben barátja DJ John „Jellybean’ Benitez volt technikailag a segítségére (pl.: ’Holiday’, ’Physical Attraction’, ’Spotlight’).

Madonnát is a csúcsra vitte

Ha már Madonna mindenképp említsük meg gyümölcsöző együttműködését Shep Pettibone-nal (a képen), aki már a ’80-as évek derekától folyamatosan foglalkoztatott remixer volt figyelemre méltó munkákkal, unikális módon bontotta le a rábízott munkákat és építette újra azokat. Pettibone egyediségét az adta, hogy ugyanolyan jó érzékkel mérte fel a rádiós és a klubigényeket is, emellett többféle stílusban is otthonosan mozgott, ezáltal bőven ellátták a kiadók produceri és remixeri munkákkal. A kor másik zenei zsenijével Arthur Baker-rel (akinek, mint producer többek között Afrika Bambaataa & The SoulSonic Force legendás 'Planet Rock'-ját és New Order 'Confusion'-ét és Rockers Revenge 'Walking On Sunshine'-ját is köszönhetjük) is dolgoztak együtt, aki szintén zajos sikereket aratott remix fronton, szinte az összes valamire való pop előadónak készített saját verziót, illetve a zeneírásban is elég termelékeny és elismert volt.
A ’80-es évek végére a korábbi, az eredeti alapanyaghoz jobban ragaszkodó remix szemlélet némileg megváltozott, ugyanis a house producerek új megközelítésbe helyezték az átiratokat: csak a vokálokat meghagyva, az eredeti arrangement-et kikukázva, a vokál köré saját hangzásukból építkezve készítették el a remixüket, pl. Jesse Saunders az 1988-as Club Nouveau 'It’s a Cold, Cold World' (Original Mix vs. Remix) 12” remixében ezt a módszert már hallani lehetett, de ugyanígy dolgozta meg Steve „Silk” Hurley Roberta Flack 1989-es balladáját az 'Uh-Uh Ooh-Ooh Look Out'-ot (Original vs. Remix). Ahogy az idő haladt egyre bátrabb remixek születtek, ahol már nem is az eladhatóság, hanem a művészi érték/vagy a technikai tudás prezentálása dominált.

De mitől is jó egy remix?

Alapjában véve attól, hogy van (zenei és hangulati) kapcsolódása az eredeti műhöz. Ez lehet egy vokál részlet, vagy egy specifikus, meghatározó momentum átemelése, de a komplett zenei struktúra felhasználása megváltoztatott ritmikával is működhet, ha az alapok kreatívan segítik a fő motívumok kibontakozását. Az arányok megtartása a legfontosabb. A jó remix vagy a zeneiség egy olyan pontjára mutat rá, amelyre az eredeti szerző a produkció komplexitását tekintve nem helyezett akkora hangsúlyt, s ezt új momentumokkal kiegészíti, vagy levetkőzi azokat a felesleges elemeket, amik esetleg félreviszik, felhígítják a produkciót.
E fenti megközelítések az eredeti darabra építik a koncepciójukat. Létezett azonban egy másik iskola is, ami magát a remixert helyezte a reflektorfénybe. Sok remixert nem az alapján választottak ki a feladatra, hogy zeneiségük passzolhat az eredeti mű hangulatához, hanem inkább azt nézték a kiadók, hogy mit adhat hozzá „audience reach-ben” a kiadvány sikeréhez, tehát eleve bejáratott nevekre utaztak. Ezek a producerek a saját kialakult signature sound-jukra próbálták ráhúzni a megkapott remix pakk elemeit, amiért aztán szép summákat akasztottak le a rádiós mellett klubbéli lejátszásokra áhítozó major kiadóktól. Persze a végeredmény köszönőviszonyban sem volt az eredetivel!

Armand az eurodance slágerek "réme"

Ennek a módszernek az egyik leghitelesebb alakja a bostoni Armand Van Helden volt, aki kikötötte az őt felkérő kiadóknak, hogy nincs vétójoguk a végső verzió felett, amit a deadline-kor lead. Remixeiben sokszor csak egy-egy kisebb, jelentéktelenebb elemet vett át az eredeti számból és jobb híján azzal játszadozott a végtelenségig. Neves house producerként elég szép kihívások elé állították a szirupos mázba forgatott euro dance actek – Ace Of Base, Rednex, Capella, Reel 2 Real – munkái. Az esetek többségében sikerült a jó remixek oldalára állnia, de előfordult pár „biztonsági munka”, ahol ő sem tudott csodát tenni (pl. Rednex 'Cotton Eye Joe'-jával).
Világslágert csinált viszont Tori Amos vonatott, rockos 'Professional Widow'-jából, totálisan kikukázva az alap zenei elemeket, és csak a vokálból csipkedett ki részeket és erősítette meg egy lüktető 4/4-es alappal és egy dögös, groovy gitár mintával. Az alternatív hangzások és vaskos törtek árnyékában készült CJ Bolland 'Sugar Is Sweater'-jéből és Sneaker Pimps 'Spin Spin Sugar'-jából készített átirata. Ugyanezzel a ráhúzós módszerrel dolgozott az angol The Sharp Boys (George Mitchell, Steven Doherty) duó is, akik pár év leforgása alatt több száz átirathoz (pl. Jamiroquai, All Saints, Britney Spears, Cece Peniston vagy a Savage Garden egy-egy munkájához) adták a nevüket, idővel lerágott csonttá és unalmassá téve önmagukat és a korábban jól működő munkamódszerüket.

Morales mindenhol ott volt

House fronton nem szabad elfelejtenünk David Morales nevét sem, aki ’80-as évek közepétől saját illetve Def Mix-es DJ és producer kollégáival – Satoshi Tomiie, Frankie Knuckles, Hector Romero -, illetve Eric Kupper billentyűsi virtuózitásával kiegészítve lebzselt ott szinte majdnem mindegyik house himnusznál remixerként (Cece Peniston 'Finally', Alison Limerck 'Where Love Lives', Robert Owens 'I’ll Be Your Friend', The Adventures of Stevie V 'Dirty Ca$h', Incognito 'Always There'), illetve az amerikai pop, soul és r'n'b dívák (Adeva, Kym Mazelle, Mariah Carey, Janet Jackson stb.) is sorban álltak nála egy-egy house átiratért. Történhetett ez azért, mert Morales zeneisége egyfajta híd volt a régi és új között: a klasszikus diszkó, gospel és funk hatások észrevétlenül függtek rá a house ütemekre.
Ami a ’80-as éveknek Shep Pettibone volt, az volt a ’90-es éveknek Todd Terry, aki remek érzékkel nyúlt a rábízott alapanyagokra a The Cardingans-tól kezdve, Garbage-on, Björk-ön Kylie Minogue-on át Meredith Brooks-ig. Leginkább Everything But The Girl 'Missing'-jéhez gyúrt verziójáról ismeri mindenki, hiszen a brit házaspár duó Ben és Tracey érzelmes, bájos, visszafogott eredetijét egy lükte-tőbb alappal, az eredeti textúrákat meghagyva emeli klubosabb miliőbe.
A cikk nem lenne alapos, ha nem említenénk meg a következő formációkat, akik több alkalommal is bizonyították rátermettségüket átirat fronton: Masters At Work, Danny Tenaglia, Club 69, Deep Dish, Hex Hector, Mark Kinchen.
A house és techno Európába (Egyesült Királyság) szivárgásával folyamatosan érkeztek új arcok, akik csatlakoztak az elektronikus zenei forradalomhoz és az új stílusokat magukba szívva rakták össze munkáikat. Az európai remix fronton Paul Oakenfold és Steve Osborne párosának Perfecto Mix-szei hamar ráirányították a figyelmet, hogy rock/pop formációik munkái is jól szólnak (Simply Red, U2, Neneh Cherry, D:Ream) elektronikusabb hangszerelésben.

Mac feltolta a hangerőt '87-ben

Mindenképp kiemelendő CJ Makintosch munkássága is, aki 1987-es M/A/R/R/S féle 'Pump Up The Volume' társproducereként valóságos hullámot indított a különböző sample-ökkel teliszórt house vonalon. Egy ilyen kasszasiker után pedig neki is csepegtek a felkérések, zongorás-éneklős, groovy munkái Whitney Houston-tól Bobby Brown-on, George Michael-on át Queen Latifah-ig rengeteg helyen felbukkantak. A Fire Island duó (Pete Heller–Terry Farley) az soulful iskolát adaptálva jöttek ki jobbnál-jobb átiratokkal, a Brothers In Rhythm trió ügyesen lavírozott az amerikai melodikusabb hangzás mentén. Ahogy egyre többen éreztek rá az ízére, úgy nőtt exponenciálisan a „játékosok” száma a nemzetközi remixer piacon.
Ha a ’80-as éveket pár gondolatban kellene összefoglalnunk a remixek aspektusából itt a cél az volt, hogy a zenét klubokban is le tudják játszani a DJ-k hosszabb formátumban, s a mai tendenciáktól teljesen ellentétesen a hallgatóság minél tovább tudja élvezni az adott számot. A remixszel nem sérült az original darab integritása, viszont az elektronikus zene és új stílusok robbanásával a határok kitolódtak, a vasak és produkciós technikák fejlődésével a virtuózitással, s egy új művészi szemlélet középpontba állításával teltek a ’90-es évek.
Az overground műfajok rátaláltak és igényelték az újfajta verziókat, a híres előadók és kiadóik nem voltak restek dollár tízezreket fizetni egy-egy verzióért, amik sokszor csak promo bakeliten jöttek ki, hogy a menő DJ-k pörgethessék azt.
A 2000-es évektől a mash up-ok kora köszöntött be, aminél bevett recept szerint az egyik produkció zenei alapját egy másik alkotásból vett vokállal kombinálták. Így lett híres pl. Chicane 'Offshore 97'-es verziója, ami Anthony Pappa bootlegje volt, melyben az ’Offshore’ instrumentális változatát vegyítette Power Circle 'A Little Love, A Little Life' vokáljával. Hasonló párosításként született meg Fragma 'Toca Me'-ja, melynek Coco 'I Need A Miracle'-je szolgáltatta az éneksávot.

A remixek definiciójának kitolása: alig használj valamit az eredeti pakkból!

A remix pakk minimális használata néha teljesen elrugaszkodott, részleteiben esetleges, sokszor eröltetett verziókat szült. Ez lehetett a remixer hibája mivel zeneileg nem tudott azonosulni a remixelendő anyaggal, vagy csak idő és inspiráció hiányában valamelyik félkész munkáját fejezte be így gyorsan. Lehetett ez a kiadó hibája is, akik tényleg nem nézték, hogy előadó és remixer legalább egy minimálisan kapcsolódhat egymáshoz.

A vokálmentes 'Liberation'

Például ilyen Madonna 'Power Of Goodbye'-jára írt Luke Slater remix, ami alanyi jogon egy hamisítatlan Slater féle techno groove-ra épít, viszont Madonna-tól csak egy kétszavas 'Freedom Comes' részletet ismételget. Mint Slater sajátja egy tökös kis produkció, de mint Madonna remix eléggé véleményes. Hasonlóan járt el E-Smoove a Pet Shop Boys 1994-es 'Liberation'-jével. A 12 és fél perces verzióban semmit sem használ a PSB pakkból, csupán rap betéttel és női 'Liberation' adlib-ekkel dúsítja a saját alapját. Azért a mundér becsületét a 7” Edit menti meg, ahol Neil Tennant hosszabb lélegzet vételű vokálja található meg és egész szépen passzol.
A minimális közelítés is eredményezett azonban igazi mesterműveket, melyek a „zeitgeist”-ot jobban elcsípve simultak a hallgatói igényekhez, negligálva némileg az eredeti darab zenei vonalát. Az egyik legeklatánsabb példa erre a skót Nightcrawlers ’Push The Feeling On’-ja. A track eredeti-ben egy belassított soulful house muzsika, zongorával és kellemes vokállal. A lemez B oldalára szánt Marc Kinchen féle MK's Dub of Doom verzió azonban túlszárnyalt minden képzeletet. MK fogta és racionalizálta az alapokat egy magasabb BPM-re emelve azt, a vokálból pedig szó szerint csak részleteket használt, felvagdosva, egymás mögé rendezgetve gondosan. Ez a verzió szólt az underground klubokban, a rádiókban és a videóklip is ehhez készült. Később a formáció rendszeresen dolgozott együtt Kinchen-nel, így a 'Surrender Your Love'-on, a 'Don't Let The Feeling Go'-n és a 'Let's Push It'-on is.

Pengeeeee...

Érdemes röviden elidőzni New Order 'Confusion'-énel Pump Panel Reconstruction-jénél, ugyanis a ’Blade/Penge’ „főcímdal” is egy olyan példa, ami bár New Order remix papíron, a torzított, robotikus vokál foszlányokon kívül alig hasonlít az eredeti darabra. A Pump Panel ’95-ös 'Ego Acid'-jére épülő struktúra nagyon beránt, bár hagyományos dallamelemet nem tartalmaz, a grandiózusan fortyogó acid futamai a mai napig frissen és aktuálisan hatnak, nem mellesleg pozitív hatással voltak a New Order reputációjára.
Összességében az átiratoknál nem tudjuk biztonsággal megnevezni azt a nulla pontot, az első embert és első művet, ami a remix definícióját életre keltette. Producerek egymástól függetlenül létrehozták a remix fogalmának egy-egy aspektusát, ami később összeadódva és folyamatosan bővülve vált a remix alkotóelemévé. A dub mesterektől, a ’Merry Go Round’-dal az instrumental break-et elnyújtó DJ Kool Herc-ig, a meglévőt zenekari sávokkal bártan és hosszan játszó Tom Moulton-on át a no vétó-s Armand Van Helden-ig sokán hozzáadtak a recepthez.

Ismert, elismert remixerek:
Shep Pettibone, Tom Moulton, Eric Kupper, Def Mix Productions (David Morales, Satoshi Tomiie, Frankie Knuckles, Hector Romero), Francois K, Larry Levan, The Sharp Boys, Armand Van Helden, CJ Makintosh, Timo Maas, Todd Terry, Danny Tenaglia, Club 69, Perfecto (Paul Oakenfold & Steve Osborne), Masters At Work, Olav Basoski, Arthur Baker, StoneBridge, Mark Kinchen, Fire Island (Pete Heller, Terry Farley), Deep Dish, Brothers In Rhythm, Hex Hector, Hardfloor, Ben Liebrand, Paul Van Dyk, John Creamer & Stephane K, Signum, Mac Zimms, Lemon8, Armin Van Buuren, Tiesto, Ferry Corsten, Matt Darey, Tiesto, Marco Bailey, Rino Cerrone, Speedy J, Chris Liebing, Adam Beyer, Mauro Picotto, Josh Wink, Way Out West, Norman Cook / Fatboy Slim, Humate, Hybrid.

Jó remixek (egy korántsem teljes lista):
Cornershop – Brimful Of Asha (Norman Cook Remix)
Schiller – Ruhe (Humate Remix)
Everything But The Girl – Wrong (Todd Terry Remix)
Schiller – Das Glockenspiel (Humate Remix)
Dido – Hunter (Francois K Remix)
Sven Vath – The Beauty Of The Beast (Underworld Remix)
Energy 52 – Cafe Del Mar (Three’N One Remix)
Humate – Choose Life (Thomas Schumacher Remix)
Kym Mazelle - Too Blind To See It (Steve ’Silk’ Hurley’s House Mix)
The Prodigy – Voodoo People (Pendulum Remix)
Erik B & Rakim – Played In Full (Coldcut ’Seven Minutes Of Madness’ Remix)
Chris Isaac – Wicked Games (Trentmoller Remix)
La Roux – In For The Kill (Skream Remix)
Ultra Nate – Twisted (4 Heros Remix)
Robin S. – Show Me Love (StoneBridge Remix)
Stereo MCs - Connected (Future Sound of London remix)
Electribe 101 - Talking with Myself (Frankie Knuckles Mix)
Ultra Nate - A New Kind Of Medicine (Danny Tenaglia Future Garage Mix)
Martin Solveig - I'm A Good Man (Mousse T. Breakbeat Mix)
Moloko – Sing It Back (Boris D’Lugosch Musical Mix)
Everything But The Girl – Temperamental (Wamdue Project Remix)
Opal – The Snake (Transa Remix)
Gamat 3000 – Feeling Love (Wighnomy Bros. Give Peace A Chance Mix)
Basement Jaxx – Good Luck (Brazilian Undercover Mix)
Karen Ramirez – Looking For Love (Dave’s Found You Mix)
Dave Aude – I Can’t Wait (Jan Driver’s Sunday Mix)
Valentino – Flying (Sultan & Tonedepth Remix)
Michael Jackson – History (Tony Moran’s History Lesson Mix)
Bobby Brown – Two Can Play The Game (K-Klass Remix)
Azzido Da Bass – Dooms Night (Timo Maas Remix)
New Order – Confusion (Pump Panel’s Reconstruction) 
Albion - Air (Hybrid Supersonic Remix)
Marmion - Schöneberg (Man With No Name Remix)
L.S.G. - Netherworld (Kid Loops Remix)