Számok, melyekből a remix verzió nagyobb karriert futott be, mint az eredeti II.

Még 2022 januárjában publikáltam a Deepzone Musix blog égisze alatt egy írást, mely öt olyan produkciót vett elő, ahol egy-egy remix verzió teljesen ledominálta az eredeti produkciót. Ez sokszor tudatos lépés, főleg, ha nem első kiadásról, hanem re-release-ről van szó és pont a hozzáadott értékkel, egy új remixszel tud nagyot villantani és visszakeresni a licenszelésre költött pénzt a vállakozó szellemű label. Néha a közönség maga talál rá arra a verzióra, ami neki jobban fekszik. A tényt nem kisebbíti, hogy original nélkül remix sem készülne, így illik minden munkánál a kellő respektet megadni az eredeti munkának és zenei ötleteknek. Ezúttal is öt elég ismert produkciót citáltam ide a cikk kedvéért, ahol főleg az átiratok miatt emlékszünk a produkcióra.

Trancesetters - Roaches (Original Mix) vs. Trancesetters - Roaches (Peace Division Remix)
Kezdjük a sort egy igazi nagyágyúval. A holland Trancesetters duó a 'Roaches'-ig már túl volt pár hangos közönségsikeren, de az 1995-ös 'The Search' mellé az 1999-es 'Roaches' tudott fellépni ismertségében.
A 'Roaches' egyébként eredetileg a Touché-n, Gaston és Alex saját labelén jelent meg két másik track a 'Spooky' és a 'Snuf-Fert'. A legenda akkor épült tovább, amikor az angol Hooj Choons lincenszelte a 'Roaches'-t az EP-ről és mellédobott egy Peace Division és egy Slacker Remixet. A Peace Division sötét tribal átirata telitalálatnak bizonyult és szinte nem volt olyan house és techno DJ, aki ne pörgette volna. Számtalan mix CD-n felbukkant megjelenésekor és a mai napig klasszik szettek rendszeres résztvevője. Azért ne feledkezzünk meg a Slacker remixről sem, ami a maga nemében egy szintén zseniális munka, bár a PD átirattal karöltve csak a szöveget használja az eredetiből. A hivatalos átiratok közül egyébként kettő volt, ami jobban építkezett az original ötleteiből, mégpedig a John Johnson Deep Dub és a Space Frog & Timelord Termination remix.

Ridgewalkers feat. El - Find (Original Mix) vs. Ridgewalkers feat. El - Find (Andy Moor Remix)
A dublini Ridgewalkers duót Ivor Lynch producer és Eleanor Kenny vokalista alkotja. 2003-ban kezdtek el közösen dolgozni, első nagy dobásuk a 2004-ben a Baroque égisze alatt kijött 'Find' volt. Az eredeti darab egy 10 perces progressive/tribal bomba, folyamatosan épülő struktúrával, és növekvő intenzitással, ami 5:40-től másfél percig csavar egyet a meglévőn a kiállásában és zakatol tovább a nyugvópontig. Az EP egyetlen remixét az angol Andy Moor jegyzi, aki ekkoriban még inkább progressive house berkekben próbálta megvetni a lábát, viszont remixével szépen kapcsolódott a progressive trance ágával is, s gyakorlatilag leradírozta az eredeti darabot hipnotikus groove-jával és álomszerű dallamaival.

Josh Wink - Higher States of Consciousness (Original Mix) vs. Josh Wink - Higher States of Consciousness (Tweekin Acid Funk Mix)
A philadelphiai acid rasta man Josh Wink 'Higher States Of Consciousness'-sze is jó példa a fentebb tetemre hívott jelenségnek. A 'Higher States of Consciousness' original verziója egy 1994-es Strictly Rhythm-ös válogatáson 'The Deep And Slow (A Collection of 12 Chill Out Tracks)' jelent meg mérsékelt siker és figyelem mellet, miközben egy tök jó lazulós downtempo darab (oké, talán nem teljesen a Strictly fő zsánere volt). Egy évvel később jött egy egész pakknyi remix a track-ből, ezek között volt a Wink féle saját 'Tweekin Acid Funk Mix' nevű átirat, amit sokan, sok helyen original-ként címkéznek.

Humate - Love Stimulation (Original Mix) vs. Humate - Love Stimulation (Lovemix by Paul Van Dyk)
1993 a korai trance egyik meghatározó éve volt, számtalan klasszikust kaptunk ebben az esztendőben. A Humate ekkoriban még trióként funkcionált Frerichs-Schmidt-Huntemann tandemmel. Az első megjelenésük a 'Chrome' volt 1992-ből az MFS-nél, ahol végül a '93-as 'Love Stimulation/Curious' EP is kijött.  Ebből is előbbi track vált trance történelmi momentummá, bár nem az eredeti produkció jogán, hanem a mesteri Paul Van Dyk remix révén. A Lovemix gyakorlatilag évekkel előzte meg korát és a mai napig stabil szereplő múltidéző műsorokban. Elég csak egy próbát tenni a Youtube-on, az egy szem original-ra legalább kilenc esetben a PVD mix jön ki találatként, még úgy is, hogy nem írjuk oda a kereséskor.

Carl Cox - Phuture 2000 (Original Mix) vs. Carl Cox - Phuture 2000 (Hybrid Remix)
Carl Cox a milleniumra előhúzott valami újat a cilinderéből. Mivel ekkoriban még nagyot lehetett villantani a szerzői albumokkal a 2000-es év misztikumát már a lemeze címével is bebetonozta ('Phuture 2000'). A címadó tétel a korábbi CC-sláger 'Phoebus Apollo'-jának vokálokkal tovább gazdagított kistestvére is lehetne, modernebb körítéssel. A kiadást magára vállaló Edel érzékelve a korszellemet (1999-re a trance mainstreambe lőtte magát, Angliában hihetetlen népszerűségre tett szert a stílus) a remixert elég körültekintően választotta ki a projekthez. A break és trance hívők egyszerre voltak oda a szintén brit Hybrid-ért, akik egy epikus break trance költeményt faragtak a rendelkezésre álló elemekből. Ez olyan jól sikerült, hogy a hivatalos videókliphez is a Hybrid remix vágott verzióját használták asszisztenciaként Dr. Carl szülész akciójához.
Pedig a továbbiakban még Oliver Lieb, Azzido Da Bass, Dj Dan, Roy Malone, Triple X és Deepsky is tiszteletét tette, de nekik sem sikerült annyit kicsavarni, mint Hybrid-éknek.

A hónap videói: 2023. április

Április hónap kedvencei között szerepel két techno legenda Carl Cox és Sven Vath 2000-es Sensation White-os szettje, valamint a német happy hardcore chartbustere a Dune, ezúttal egy líraibb hangvételű drum'n'bass trackkel.

A hónap DJ mixe: Carl Cox & Sven Vath - Sensation White 2000
Manapság zsúfolt fellépési dátumaik (és sztárgázsijuk) miatt már nehezebb összehozni ezt a két jómadarat egy rendezvényen és egymás után, de a 2000-es Sensation White-on ez megtörtént és az úriemberek bizony szépen kizenélték magukat ízelítőt adva (nem ok nélkül) felmagasztalt szelektori képességeikről.
Olyan vérbő techno előadók produkciói váltották egymást a Technics-eken ebben a közel 3 órában, mint Devilfish, Johannes Heil, The Advent, Umek aka Mumps, James Ruskin, Terrence Fixmer, Luke Slater, Marco Carola, Joey Beltram, Steve Stoll. Aki szerette a klasszikus értelemben vett menetelős techno-t némi funk és electro behatással nyakon öntve az most tapsolni fog örömében.

A hónap zenéje: Dune - So Beautiful
Happy hardcore act-ként talán fura lehet, hogy a német Dune drum'n'bass vizekre is evezett, bár a tempó hasonló, a ritmusképlet és a hangsúlyok viszont kicsit eltérőek. Verena hangja és a lírai dallamvezetés telitalálat, egyben üde színfoltja egy amúgy sem rossz albumnak ('Expedition').

Filmajánló: Human Traffic

Megfogadtam, hogy az elektronikus zenei szcénával (akár érintőlegesen is) kapcsolatos játékfilmeket beszerzem és megnézem. Túlvagyok a 'Trainspotting'-on, a 'Trend'-en, a 'Sorted'-on, a 'Berlin Calling'-on, 'It’s All Gone Pete Tong'-on és a 'Kevin & Perry Go Large'-on.
A kultfimként emlegetett 1999-re datálható 'Human Traffic' valahogy kimaradt a szórásból. A közelmúltban – a puszta véletlen folytán – az egyik szupermarket polcán megpillantottam a DVD-t jutányos áron. Egyértelmű volt, hogy a vásárlás mellett döntötök. Főleg úgy, hogy a film soundtrack dupláját – amit mellesleg Pete Tong állított össze – évekkel ezelőtt sikerült original formátumban beszereznem. A filmmel kapcsolatban voltak fenntartásaim, mert teli van drogos utalásokkal, nem hiába köti össze a köztudat a tudatmódosító szerekkel az elektronikus tánczenét. Persze nem kell szépíteni a helyzeten sokan szedik, szívják, adagolják vénásan, de hogy minden film ezt használja fő gondolati szálnak, és nem magát a zenét az több, mint lehervasztó. Jelen esetben az öt – cardiff-i - főhős Jipp, Moff, Koop, Lulu, Nina életébe tekinthetünk be. Jipp szexuális frusztrációja miatt épít falat maga köré, ez nagyjából le is nullázza a nőknél való sikerességét. Szimplán utálja a szürke hétköznapokat, alig várja, hogy péntektől vasárnapig elmerüljön a 4/4 és a drogok világában. Moff gyakorlatilag a valóságban tölti a legkevesebb időt, Koop, a lemezboltos vigyori figura, akinek édesapja betegségével is meg kell birkóznia. Lulu pszichopatákkal van körbevéve, Nina – Koop barátnője – nap, mint nap a sültkrumpli szagot szívja magába a munkahelyén. Az öt fiatal a zenén és a drogokon – s ebből adódó közös témákon, érzéseken – keresztül egymásra talál. A sztori egy ilyen átbulizott hétvégét követ végig, nem mélységekben, csupán csak a felszínt kapargatva. A végére akad happy end: Lulu és Jip összejönnek. Jip szerszáma újra aktivizálja magát, Lulu végre lehorgonyozik egy olyan srác mellett, aki éveken át az orra előtt volt. Moff pedig egy igen komoly haluzás után megpróbál drogmentes életet élni.
Közben dübörög a zene: Age Of Love-tól elkezdve Public Enemy-n, William Orbit-on és Cj Bolland-on át több stílust átölelve. Pete Tong igen remek munkát végzett. A soundtrack cd-n ügyesen bevágások is hallhatók a filmből, külön gondolati egységeket képezve. A film rendezője Justin Kerrigan a fanyalgásom ellenére is egy nézhető anyagot rakott össze, poénnal és iróniával, valamint mögöttes tartalommal fűszerezve. Némi plusz adalék, hogy a filmben Carl Cox is megcsillantja színészi vénáját, egy klubtulajdonost játszik, akit Jip próbál átverni egy ingyenjegy érdekében. Egy nagy negatívum: a filmnek nem létezik magyarra szinkronizált változata, így kénytelenek vagyunk a feliratot böngészni!

Human Traffic (1999) Hossz: 99 perc Stílus: Vígjáték Rendezte: Justin Kerrigan Zenei szerkesztő: Pete Tong Szereplők: John Simm - Jip Lorraine Pilkington - Lulu Shaun Parkes - Koop Danny Dyer - Moff Nicola Reynolds - Nina