A bevásárlási láz az elektronikus/dance zenei szegmenst is elérte. A holland Armada Music Group által létrehozott BEAT Music Fund - ami az első dance zenei befektetési alapként hivatkozik magára - 2022-ben kezdte meg működését, s két év alatt 20 000 zeneszámmal gyarapította a katalógusát, ezekre ezidáig nagyjából 100 millió stream futott be.
Az alábbi előadók és kiadók tartoznak a BEAT Music Fund-hoz:
King Street Sounds (Blaze, Dennis Ferrer, Ananda Project, Kerri Chandler)
KMS Records (Kevin Saunderson, Inner City, e-Dancer, Blake Baxter)
Cloud 9 Dance (Paul Elstak, Party Animals, DJ Isaac)
VIVa Music (Nicole Moudaber, Mihalis Safras, Steve Lawler, Alex Neri, Victor Calderone)
Juicy Music (Todd Terry, Robbie Rivera, Dero)
Perfecto
Markus Schulz
Chocolate Puma (Jark Prongo, Rene et Gaston, Riva, Tomba Vira, The Good Men, Basto, Klatsch!)
Tiga
Sultan + Shepard
A fenti listát böngészve jogosan merülhet fel a kérdés, hogy problémás-e egyáltalán ez a tranzakció, hiszen sok minőségi zene is átkerült az Armada felügyelete alá. Én azt mondanám, hogy igencsak problémás egy ekkora zenei bázis annektálása, mivel ebből a 20 ezres kollekcióból megjósolható, hogy csak ugyanazt a 200-250 (a statisztikák szerint legjobban fogyó/legkommerszebb/legtöbb social media hype-ot generáló) zenét erőltetik majd orrba-szájba.
Miért megjósolható? Ehhez elég 2024 december közepétől az elmúlt 30 napra visszatekinteni a Beatport-on, s az alábbi számokba futhattunk bele az Armada-nál friss kiadvány gyanánt:
Chicane - Saltwater (Claptone Remix)
Mauro Picotto - I Feel Love (V2)
Isidoros, Kosheen, Marten Lou - Hide U
Korolva, Eynka & Signum feat. Scott Mac - Coming On Strong
Deep Dish - Say Hello (Deep Dish Goes Peak Remix)
Human Resource - Dominator (Harry Romero Remix)
és így tovább...
A felvásárlási láz hatásait érdemes tehát megvizsgálni a felvásárlók, az előadók és a zenei piac irányából is pro-kontra szempontok alapján.
Miért jó az előadóknak?
- Egyben jutnak egy nagyobb összeghez. Ki ne örülne egy hat vagy hét számjegyű összegnek, dollárban?
- Pótolhatja a Covid miatt elmaradó fellépések okozta anyagi kiesést
- Az előadó neve a frissebb generációknál is megragadhat a köztudatban
Miért rossz az artisztoknak?
- Akaratukon kívül többször húznak le róluk még egy bőrt, néha olyan méltatlan kontextusban csendülnek fel, amihez nem biztos, hogy adnák a nevüket
- A jogdíjakkal hosszabb távon többet kereshetnének
- Felborul a régi és új előadók kényes egyensúlya
Miért jó a felvásárlást bonyolító cégeknek?
- Befektetési alapok mások pénzével gazdálkodnak, gyakorlatilag hitelbe veszik meg a jogokat
- A kiadási jog megszerzésével ők dönthetnek arról, hogy mit mikor és mennyiszer dobnak újra piacra
- Az ismétlési spirál működtetésével felértékelik az adott üzleti csomag értékét, amit később többszöröséért adhatnak tovább
Miért rossz a felvásárlást bonyolító cégeknek?
- Előfordulhat, hogy az előadó túl nagy összeget kér, ami ronthatja a felvásárló további piacszerzését, illetve licitálásba bonyolódik egy másik, ugyanazon artiszt iránt „érdeklődő” céggel
Miért jó ez a zenepiacnak?
- Olyan kiadványok is elérhetők lehetnek digitálisan, amik korábban csak fizikális formátumon jelentek meg
Miért rossz a zenepiacnak?
- Egyes előadók diszkográfiáját a magasra taksált felvásárlási ár miatt „felértékelik”
- A jogokat megszerző cégek a befektetésüket védve ezeket a régebbi zenéket öntik a hallgatóságra a rendelkezésre álló összes csatornájukon keresztül. Persze új verziók is készülnek a klasszikusokhoz, de ezek sok esetben művészileg nem adnak hozzá az eredeti értékéhez.
A régi zenék felfalják az újakat?
Arányaiban napjainkban sokkal több zene készül, emiatt nehezebb megtalálni az igazán jó produkciókat, viszont ma is születnek figyelemre méltó munkák. De addig, amíg a nagy kiadók, publishing cégek és újabban befektetési alapok is a régi zene újrahasznosítását erőltetik, addig a becsületes átlagnál erősebb, de nem korszakalkotó friss megjelenések nem tudják megkapni a kellő figyelmet.
Ehhez sokkal nagyobb tudatosság és nyitottság kellene a zenehallgatók részéről, míg az előadóknak is a rövidtávú haszon helyett érdemesebb lenne távolabbra tekinteni, és nem kiadni a gyeplőt a saját kezükből.
Felhasznált irodalom:
Honest-Broker
Music Business Worldwide
Rolling Stone